A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Varga Gyula: A zelletermesztés hagyománya Monostorpályiban

módszerek biztosabb termést ígérnek. A nagyüzemben pl. többféle betegség, kártevő lépett fel, amely ellen újabb vegyszeres beavatkozással próbálnak védekezni (fonalférgek, a levelek foltosodása, fekély, gumóvarasodás stb.). Mindezzel együtt megállapították, hogy itt jelenleg a nagyüzemi termelés nem kifizetődő. így nem lehetetlen, hogy a korábbi merev nagyüzemi szemlélet oldásával és a kisüzemi ágazatok kibontakozásával valamiféle fellendülés fog majd bekövetkezni. Igaz, hogy a paraszti társadalom már itt is felbomlott. Sokan olyanok is felhagytak a régi kisüzemi — háztáji — termeléssel, akik korábban szinte ebből éltek. Inkább elmennek távolabbi üzemekbe dolgozni. De kialakulóban van egy réteg, akik — megsejtve a kertészkedésben rejlő lehetőségeket — újból kezdenek érdeklődni többek közt a zellertermesztés iránt is. Közöttük vannak értelmiségiek, ipari szakmunkások, nyugdíjasok. Nem lehetetlen, hogy megfelelő termelési légkörben ők lehetnek felvirágoztatói az egykori híres és jól jövedelmező zellertermesztésnek. A zeller termesztése A zeller — a répához, petrezselyemhez hasonló — kétnyári gyökérnövény. Első nyáron a magból kifejlődik a megvastagodott, nedv- és tápanyagdús gyökér, s a következő nyáron termi a magot. A zeller elsősorban fűszernövény. Főleg húslevesbe, gulyás- és zöldséglevesbe teszik, de csak más fűszernövénnyel, elsősorban petrezselyemmel, sárgarépával együtt. Hasonlóan felhasználják a zeller levelét is, sőt ezt még többféle ételbe, szinte minden sós-paprikás levesbe, pörköltbe, tésztalevesbe teszik. Érdekes azonban, hogy míg a levelet eléggé általánosan ismerik, magát a zellergumót még Monostorpályiban is nagyon kevesen használják, szinte csak napjainkban kezd elterjedni. Még kevesebben ismerik a zellerlevest, zellermártást és a zellersalátát?

9 Régi, ínséges időkben (az 1930-as években) voltak olyan szegény emberek, akik nagyon gyenge zellergumókat fogyasztottak kenyérrel, esetleg szalonnával, zsíros kenyérrel együtt. Idős emberek itt is úgy tudják, hogy a férfierőt fokozza, és az életkort meghoszszabbítja.

40 Zamata miatt valójában jó, étvágygerjesztő fűszer. Monostorpályiban mindig arra törekedtek, hogy jó minőségű és jó terméshozamú zellert termeljenek. Hosszas nemesítő válogatás után az úgynevezett „prágai zeller"-nek egy sajátos tájfajtája fejlődött ki. Úgy tudják, hogy a monostorpályi zeller gumós, gömb alakú, gumója kicsi vagy közepes, felfele növő magas levelű, levele erős zöld színű, a gumó csak alul gyökeres. Szára bordázott, ernyős virágzatú, a magja csírázóképességét négy-öt évig megtartja. A minőség és a terméshozam emelésének első feltétele a talaj jó előkészítése. Régen a kerti földeket kora tavasszal felásták, ahol ekével meg tudtak fordulni, ott felszántották. Az 1930-as évek végétől rájöttek, hogy jobb az őszi mélyszántás. Azt is megtanulták, hogy humuszban, termelőerőben, nedvességben gazdagabb föld jobb termést ad, a sovány homokon vagy a kötött fekete földben viszont a gumó nem nő meg. így váltak el lassan a zellerföldek a többi kerti, szántóföldi parcelláktól úgy, hogy ezeknek rendszerint az alsó végét foglalták el. így ezek az „alja" földek rendszerint 39 Zellerleves: Néhány gumó zellert meghámoztak, majd kockára vágták. Kevés rántást vízzel feleresztettek s belefőzték a zellerkockákat. Sózták, majd tejfölös habarással sűrítették. A kész levest ízlés szerint cukorral, ecettel fűszerezték. — Zellermártás: A zellert megreszelték, zsírban megpirították, vízzel feleresztették és liszttel sűrítették („lisztes eresztéket csináltak neki"). Sóval, cukorral ízesítették. — Zellersaláta: A zellert apróra vágták, tiszta vízben megfőzték. Ecetes, cukros vízbe tették. 10 perc állás után tejföllel felöntötték, s már fogyasztható. 40 Szabó Lajosné. DMNA. 1472/75. 21. 177