A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

2/b kép A helyreállított látóképi csárda A terület a siklói Andrássyak birtoka volt, akik fiúági utód nélkül haltak el, így birtokaik a bécsi udvarra szálltak. A bécsi kamara 1794-ben összeíratja a birtokokat, és egy hihetetlenül pontos leltárt állít össze a területi ingó és ingatlan értékeiről. Ezek között szerepel a csárda is. A birtokösszeírás hitelesített mellékleteinél a „D" jelzésűben találunk rá: „a Határban levő úgynevezett Hortobágy nevű Kortsmáját a mellette levő állással együtt" 1384 Rft 45 kr. Az összeg tekintélyes méretű objektumot sejtet, hiszen például a Daru csárda csak 457 Rft 22 kr értéket képviselt. A csárda tehát 1794 előtt állt, és kialakításáról pontos leírásunk van: „... .a csárda a Hortobágy folyónál van, erős téglából készült, náddal fedett, kerítés és árok nélkül, kéménye tartós anyagból van felrakva. Ebben az épületben van egy konyha, melynek a szárnyain balra két, jobbra egy szoba és éléskamra van, ahonnan szilárd anyagból készült pincébe lehet lejutni, amely 100 cseber befogadására alkalmas. Az egész épület jó állapotban van. Mellette nyers téglából készült, náddal fedett szekérállás van 60 ló és 12 szekér számára elegendő, 154 és 4

/

6 négyszögöl területű. Ezt az épületet a pincéjével, a folyón épült 40 öl hosszúságú híddal, szekérállással és egy tölgyfából bélelt kúttal becsüljük fel így a »D« jelzésű becslés szerint." Kőművesmunka: 216 rajnai forint Ácsmunka: 943 rajnai forint 30 krajcár Asztalosmunka: 26 rajnai forint Lakatosmunka: 43 rajnai forint 15 krajcár Üvegezési munka: 10 rajnai forint Téglázás és nádfedő munka: 146 rajnai forint Összesen: 1385 rajnai forint 45 krajcár 134