A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

Kishortobágyi csárda 3. kép A kishortobágyi csárda alaprajza Az épületet az újvárosi tanácsnak bérbe adják, a bérleti időszak 6 év. Hortot az örmény Jakabffy Kristóf bérli. A kocsmák bérleténél kikötik, hogy a „lakosoknak ne légyen szabad semmiféle italt, se itzeként, sem pedig hordóban behozni". 1798-től 1945-ig Semsey-birtok lesz Balmazújváros és külső területei. A csárda melletti híd áradásnál leszűkítette a folyó keresztmetszetét, és az áradást kiterjesztet­te. Emiatt pereskedésre is sor került. Rőt István ny. fóvadászra hivatkozva beszélik, aki a háború előtt bérlő volt, mi­szerint a két világháború között fahíd vitt át a folyón, a csárdával az út másik oldalán szemben álló szekérállás favázas volt. A folyó felőli két szobát a Semseyek tartották fent maguknak. A pincéből alagút (?) vitt a folyópartig. Az épület 1948-ig csárdafunkciót töltött be, majd 1953-tól tejbegyűjtő lett. A ta­nyavilág eltűnésével funkcióját veszti, és gazda nélkül pusztul. 1976-tól 1981-ig üre­sen állt. Az 1960-as években készített fotók egy végletekig tönkrement, sérült épüle­tet mutatnak. A három homlokzati árkádívből kettőben mellvédfal volt. A keleti homlokzat három ablakosztásából az udvar felőlit vasajtónak bontották ki. A Bal­135

Next

/
Oldalképek
Tartalom