A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Muzeológia - Várhelyi Ilona: Tóth Árpád centenáriumi emlékkiállítás a Déri Múzeumban (1986. április 13–szeptember 29.)

Várhelyi Ilona Tóth Árpád centenáriumi emlékkiállítás a Déri Múzeumban (1986. április 13. — szeptember 29.) L Költő fiai közül Tóth Árpádhoz volt a legkegyesebb a szárnyra bocsátó cívisváros. Pedig nem is a Basahalmán innen született, mégis már életében is magáénak vallotta a költőt Debrecen. Kudarcból, gondból éppúgy juttatott a családnak, mint az elismerésből, sikerből. A költő halála után pedig valóságos kultusz bontakozott ki, ünnepségek, irodalmi estek emlékeztettek rá, majd közadakozásból emlékművet állítottak föl a Nagyerdőn, s később is a tiszteletadás számos megnyilvánulásával tartották ébren Tóth Árpád szellemét. Emléktáblák, utca- és intézménynév, képzőművészeti ábrázolások figyelmeztetnek a nagy költő debreceni életének helyszíneire. A hagyományápolásban élenjár két gimnázium: Tóth Árpád egykori főreáliskolája, a mai Fazekas Mihály Gimnázium és a nevét büszkén viselő újabb gimnázium. Az előbbi az ötvenes évek közepén még emlékmúzeumot is berendezett dr. Nagy János tanár lelkes és lelkesítő munkája nyomán. Tóth Árpád költészetének szeretete és megbecsülése számtalanszor megmutatkozott Debrecenben. Mindez szinte magától értetődővé tette, hogy a centenáriumi megemlékezések központja 1986-ban Debrecen lett. A százados évforduló méltó megünneplésére bizottságot hívott életre a városi tanács azoknak az intézményeknek képviselőiből, amelyek az események szervezéséből és lebonyolításából részt vállaltak. A centenáriumi programterv összeállításában a bizottság elnöke, dr. Ács István tanácselnök és dr. Nagy János, a TIT megyei titkára tettek a legtöbbet. A Déri Múzeum is jelentős feladatokért vállalt felelősséget. A centenáriumi rendezvénysorozat a Déri Múzeum kupolatermében rendezett kiállítás megnyitásával kezdődött. A múzeum vállalta, hogy ismeretterjesztő rövidfilmet készíttet Tóth Árpád életéről és munkásságáról. A háromnapos tudományos tanácskozásnak is a Déri Múzeum adott helyet. Munkatársai részt vállaltak az intézményen kívüli események előkészítéséből és lebonyolításából is. A legsajátosabb múzeumi feladat mégis a kiállítás rendezése volt. Ennek a kiállításnak a bemutatása: a rendezési terv és a kiállítási anyag ismertetése indított e cikk megírására. A kiállításhoz ugyanis nem készülhetett nyomtatott katalógus, amely a jövő számára eligazító információt adhatna a centenáriumi emlékkiállításról. Forgatókönyvíróként, a kiállítás rendezőjeként nem lenne illendő értékelnem a kiállítást, ezért igyekszem tárgyilagosan bemutatni az egyes munkafolyamatokat, majd ezek eredményét. 557