A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Mészáros Béla: Eszperantizmus Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében

2. kép: Dr. JOÓ István (1886—1969), az első debreceni eszperantista nyelvi tudása volt. Az anyanyelvén és az eszperantón kívül jól ismerte a görögöt, a latint, a modern nyelvek közül kitűnően bírta az olaszt, a franciát, az angolt, a németet és a spanyol nyelvet. A városnál élő szótárnak tartották. Szinte ő volt az egyedüli, aki minden idegen vendéggel tárgyalni tudott annak anyanyelvén. A város ezért leggyakrabban rábízta a vendégek istápolását, kísérését. Mivel gyakran vitte ki őket a Hortobágyra is, ezért útikönyvet is állított össze Hortobágyról. A nemzetközi eszperantó életben is részt vett. így 1911-ben részt vett az antwerpeni, 1912-ben a krakkói, 1929-ben a budapesti eszperantó világkongresszuson. Zamenhoffal, 1912-ben Krakkóban találkozott. Rendkívül gazdag levelezést folytatott az egész világ eszperantistáival, így Hydesdale angol pilótával, aki elsőként repülte át a Himaláját. Dr. Sáfár László (1885—1957) is az úttörők egyike volt (3. kép). Dr. Joó Istvánhoz hasonlóan ő is tősgyökeres debreceni. Az összes iskoláit, így a jogi tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte. Jogi doktorátusát a Kolozsvári Tudományegyetemen szerezte meg 1908-ban. A bírói vizsgát 1912-ben Budapesten tette le, mint törvényszéki jegyző. Ebben a beosztásban dolgozott 1914-ig, amikor a mozgósítás során behívták katonának és a szerbiai harctérre vitték. Itt október 12-én súlyosan megsebesült és mint 50%-os rokkantat leszerelték. 1919. március 21-én a Debreceni Járásbírósághoz kinevezték bírónak. A Nemzeti 532