A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Gazdag István: Az első nyilvános olvasóterem Debrecenben

Érdemes szemügyre venni a nyilvános olvasó 1890. évi forgalmát: olvasók köre olvasók száma városi közönség 161 hittanhallgatók 439 joghallgatók 495 tanítóképezde, gimnázium, reáltanoda és kereskedelmi iskola növendékei 2754 Összesen 3849 A tanárok ezen túl vittek el 344 művet 623 kötetben.

12 Az olvasóterem első évi látogatottsága minden reményt felülmúlt. Feltehetően ennek a sikeres bemutatkozásnak a hatására Révész Bálint püspök 1890 októberében újra megkereste a városi tanácsot a támogatási összeg növelése érdekében. A püspök 1891-től évi 600 forint támogatást kért a „Debreceni Nyilvános Olvasóterem" működtetéséhez.

13 Révész Bálint levelében — amelyet művelődéstörténeti értéke miatt a függelékben közlünk — szólt a nagy városok kulturális színvonaláról, a nagy rivális Szeged kiemelkedő könyvtáráról, a Somogyi Könyvtárról, arról, hogy a város milyen bőkezűen támogatja Szeged legnagyobb könyvtárát.

14 A püspök levele a soron lévő tanácsülés előtt — időhiány miatt — nem tudta megjárni a hivatalos utat, így „.. .szabályszerűen előkészíthető nem volt...", állapította meg a törvényhatósági bizottság 1890. október 18-án, ezért 1891. évre a korábbi 200 forint helyett 300 forintot utalt ki azzal, hogy a püspök kérelmét a városi tanács a jövőben érdemben tárgyalja meg. A következő évben már lett volna idő a kérelem szabályszerű előkészítésére, erre mégsem került sor. A jog- és pénzügyi bizottság 1891. július 16-án ismét 300 forint segély megadását javasolta, többet „...annyi sok oldalról igénybe vett házipénztár állapotára való tekintettel nem javasolhat". Az apparátus véleményét a város főszámvetője fejtette ki 1891 szeptemberében —egy évre a püspök levele után —: „.. .azon körülmény, hogy Debreczen város tisztviselői kara — habár a teendőik napról napra szaporodnak — Magyarország öszszes törvényhatóságai közül a legrosszabbul volt fizetve, s ezen közgyűlési határozat folytán — ha csak kismértékben is segíteni kellett, költségvetésünkre azon nyomást idézte elő...", hogy más kiadást már nem lehet tervezni a rendes költségvetésbe. Az olvasóterem segélyezési összegének a rendkívüli költségvetésbe való felvételét, mivel „.. .nem nyugszik biztos alapon. ..", a főszámvevő nem javasolta, „.. .különben is nem látnám helyesnek, hogy Debreczen városa, bármely irányban több-több kötelezettséget vállalna, és ez által fejlődését — mely tőle jogosan követeltetik — a költségvetés túlterheltetésével akadályoztassék".

15 Az olvasóterem segélyezési összegének 600 forintra való felemelése Szabó József főszám12 Dézsi i. m. Az olvasóteremben elhelyezett könyvek jegyzéke fontos forrásnak számít nemcsak könyvtártörténeti, de várostörténeti szempontból is. Sajnos, a könyvjegyzék lehetséges helyéről, a Kollégiumi Nagykönyvtárból hiányzik. 13 A városi tanács 1890-ben már 300 forint támogatást adott. HBML. Uo. 8586/1890. A püspök levelét a függelékben közöljük. 14 „Dr. Somogyi Károly с apát, esztergomi főszékesegyházi kanonok, főesperes, magyar tud. akadémiai levelező tag... gazdag könyvtárát Szeged városának ajándékképpen 1880. évi április hó 27én (26-án?) örök tulajdonul fölajánlotta. "Alapító oklevél. 1881. február 15. A könyvtár ünnepélyes megnyitására 1883. október 16-án került sor. Az átadott könyvállomány: 20 316 mű és 43 684 kötet. A Somogyi Könyvtár száz éve. Szerkesztő: Péter László. Szeged, 1984. 313—319. old. A könyvtár helyiségét és annak fenntartását Szeged városa biztosította. Ezen túl évi 1000 forintot folyósított könyvbeszerzésre. Az alapító szintén évi 1000 forintot ajánlott fel a közkönyvtárnak. A város fizette a könyvtárigazgatót, a segédkönyvtárnokot és a könyvtárszolgát. A Somogyi Könyvtár... 319—321. 15 HBML. Uo. 7941/1891. 1891. szeptember 3. Szabó József főszámvevő jelentése. 522