A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Gazdag István: Az első nyilvános olvasóterem Debrecenben

295.02 69.81 56.82 30.— 66.48 24.— 65.66 900.— 300.— vevő állásfoglalása után éveken keresztül szóba se került. A város oktatást, kulturális életet támogató politikáját elismerve meg kell állapítanunk, hogy esetünkben a döntést gazdasági szempontok, még pontosabban az apparátusi érdekrendszer eredményezte. Hogy volt-e vita, vagy legalábbis a kulturális fejlődést támogató vélemény a tanács bizottságaiban, nem tudjuk megmondani források hiányában. Érdemes szemügyre venni a könyvtár egyévi költségvetését. A kollégium gazdasági tanácsa 1894-re a következő költségvetést fogadta el: I. FEDEZET 1. Kamatjövedelemből Bibliothéka pénztárától 4917 frt. tőke 6%-a Albini Nagy alaptól 1063 frt. tőke 6%-a K-Deák III. alaptól 947 frt. tőke 6%-a Sáróy III. alaptól 500 frt. tőke 6%-a Isk. kézikönyvek pénztárából 1008 frt. tőke 6%-a Szabó-Bethleni II. alaptól 400 frt. tőke 6%-a 2. Járadékból Kanyó arany alaptól Tőkepénztárból Debrecen sz. kir. várostól Összesen 1,801.79 II. SZÜKSÉGLET Könyvtári kezelők fizetése 600.— Könyvek beszerzése 900.— Könyvkötők számlájára 180.— 536.13 frt. jövedelem után kezelési hatod 89.85 Költségekre 26.— Fedezeti többlet 6.44 Összesen 1.801.79

16 A költségvetésből kiderül, hogy a könyvtár fenntartásához szükséges pénzügyi alap 50 százalékát különböző alapokból biztosította a főiskola. Mivel újabb alapok nem képződtek, a főiskolai könyvtár bővítéséhez újabb forrást kellett megnyitni — ez lett volna a felemelt városi segély. Ennek a segélynek a folyósítása sem volt folyamatos, 1894-es költségvetésből például a városi adminisztráció hibájából kimaradt a könyvtár segélyezésére szánt összeg. Kiss Áron püspök 1897. szeptember 22-én levélben fordult a városi tanácshoz újabb, Debrecen fejlődését szolgáló javaslattal: nyilvánítsák a kollégiumi könyvtárat nyilvános könyvtárrá!

17 A püspök érve vitathatatlan, a nagy gyűjteményeket „... nem elég .. .pusztán 16 HBML. Uo. 6191/1894. A költségvetést Tóth József számvevő állította össze 1893. április 20-án. „Végzés. Ezen költségvetés elfogadtatván: a főt. egyházkerületre fölterjesztetni rendeltetett. Kelt Debrecenben az ev. ref. főiskola gazdasági tanácsa által 1893. május 6-án tartott ülésből. Elek Lajos jegyző." 17 HBML. Uo. 10 517/1897. 1897. szeptember 22. A püspök levelét közli „Ha majd a szellem napvilága..." Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1867—1919. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei. 13. sz. 71. dokm. 523