A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Csejtei István: Csokonai József debreceni kirurgus receptkönyve (Részlet)

ciprusi főnemes barátjának könyvtárában látott egy igen régi és nagy becsben tartott breviáriumot, mely a családi hagyomány szerint Szent Erzsébet magyar királynétól származott. Ebbe a imádságoskönyvbe a királyné saját keze írásával az alábbiakat írta be: „Én Erzsébet, a Magyarok királynéja, midőn 72 esztendős koromban a kínos köszvényben fetrengenék és ezzel az alább megírt orvossággal esztendeig éldegélnék, a melyre engemet egy remete barát tanított volt, akit sem azelőtt, sem annak utánna soha többé nem láttam; csakhamarjában jobbulásomat érzettem, úgy hogy minden tetemeimben megvidultam és mintegy egészen megifjadtam, ábrázatomban megszépültem elannyira, hogy még a lengyel király is megkéretett engemet feleségének, midőn mindketten özvegységben élnénk; de azt cselekednem az én Uram Jézus Krisztushoz való buzgó szeretetem nem engedte, a kinek angyalától, úgy hiszem vettem én ezt az orvosságot: Rp. Végy lombikon négyszer leeresztett és megtisztított égett bort (aqua vitae-t) háromannyit Rozmarint levelestől és virágostól együtt kétannyit tedd valamely edénybe, felül zárd be jól és tartsd meleg helyen 50 órákig, azután lombikon által bocsásd le; ebből minden héten egyszer reggelenként ételben vagy italban végy bé egy drachmányit avagy köntinget, reggel pedig orczádat és sérelmes tetemeidet mosd meg jól minden napon. Ez testednek ellankadt erejét visszaadja, elmédet megélesíti, gondolkodásidat és érzékenységeidet megeleveníti, szemed világát megtisztítja és megtartja, életedet hosszabbítja." — Eddig a királyné írása, latinból Weszprémi fordítása szerint. Most már csak aza kérdés adja itt elő magát", írja Weszprémi, hogy „.. .a sok Erzsébet nevű magyar királynéink közül... melyik volt ennek az orvosi víznek az eszközlője ?... Az említett orvosdoktorok... ugyan azt szentnek írják lenni; de... nagyon eltévelyedtenek, mert Erzsébet királynéink közül egy sem volt soha is, aki szentnek hívatott volna". Végül is arra a következtetésre jut, hogy a számos Erzsébet nevű magyar királynék közül egyik sem érte meg életének 60. esztendejét az egy Róbert Károly (1288—1342) király hitvesén kívül, aki Wladislaus Loeticus lengyel királynak volt a lánya és egyszersmind Nagy Lajos (1326—1382) királyunknak az édesanyja, tehát minden valószínűség szerint ez az Erzsébet királyné az, aki a híres magyar aromás vizet megálmodta. Életrajzírói szerint még 80 éves korában is olyan friss egészségnek örvendett, hogy „.. .a nyájas mulatságokban muzsika szó alatt szapora ugrós lengyel tánczot vígan járt". Ennek a feltevésnek a valószínűségét támasztja alá — Weszprémi szerint — Pray Györgynek a magyar királyok viselt dolgairól (História Regum Hungáriáé) szóló krónikájából való az az adat is, mely szerint Erzsébet királyné 1380-ban Budán tett testamentumában két breviáriumról tesz említést. Ezeknek egyikét a menyének, Nagy Lajos király feleségének, a másikat egy udvari dámának, név szerint Pukuz Klárának hagyta azzal, hogy amíg él, imádkozzék érte Klára asszony ebből; halála után pedig adassa át az Óbudán lévő Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt klastromnak. „Nyilván azok közül való volt az az egyik breviárium, amelybe tulajdon kezével az öreg Erzsébet királyné a maga angyali orvosságát ... belé írta. Ez akadhatott valamely úton-módon Podacathar Ferenc eleinek kezökbe; ezt láthatta Praevotius János orvosdoktor is, amelyből ... kiírván a magyar királyné vize készítésének módját és recipéjét, közönségessé tette azt", írja Weszprémi. „A mi vizünknek csodálatos nagy orvosló erőt tulajdonítottanak sok doktoraink", mondja a szer hatásáról Weszprémi, majd többek között Zapata híres római orvosdoktor Secreta Medico-Chirurgica című munkájából idéz, miszerint a tudós orvos „.. .azt állítja a maga önön tapasztalásából, hogy azzal csaknem mindenféle nyavalyákat meggyógyított és ezért mintegy panacea, ezerjó orvosság gyanánt tartathatik". 508