A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Csejtei István: Csokonai József debreceni kirurgus receptkönyve (Részlet)

A receptekből, azok használati utasításaiból, valamint a felsorolt betegségekből arra lehet következtetni, hogy Csokonai József nemcsak a sebészet terén jeleskedett, hanem eredményesen gyógyítgatott, ahogy maga is bevallja, „külömb-külömbféle belső nyavalyákat" is. Habár a borbély-sebész mesterséget szigorú előírások szabályozták, Csokonai „tudásban odáig eljut, hogy a nagy tekintélyű debreceni orvosdoktorok megegyezésével sokszor doktori szolgálatot is tehet" (1, 2). Receptkönyvében így az igen gyakori hashajtók, emésztést elősegítő, vértisztító, hányás, vérköpés, vérhas, nehéz forróbetegségek, himlő, petécs, náthaszeplő, nehéz nyavalyatörés, búsulás, rettegés, álmatlanság, gilisztaellenes, vízhajtó, izzasztó és szíverősítő gyógyszerek mellett szekérgázolás, bikaszarv okozta nagy balesetek következtében előálló belső vérzések kezelgetése is szerepel, vagy éppen a morbus gallicus (frantzuly), gonorrhoea (kankó), fehér folyás stb. elleni orvosságok applikálása.

4 A külsőleg alkalmazott gyógyszereket legtöbbször lőtt, vágott, kutyaharapott, vérző, bűzös, gennyes, üszkös sebek, sipolyok és fekélyek, különböző gyulladások, baleseti sérülések, ficamok, törések, daganatok, orbánc, fekélyes fül, gennyes torok-, fog- és szemgyulladások, vérbaj okozta fekély, fene, rühesség, varas, korpás, tetves fej, lapostetű stb. ellen használta. Csokonai magabiztosan és néha elég harsányan el is dicsekszik sikereivel. így egyik orvosságáról (5—57. számú rp.) ezt írja: „Fojó orbántzos csecsre való por, amelyből napjában 2-szer kell bé hinteni a sebeket. NB: De még jobb, ha csak magát a Camphort á seb lyukába amely foly belé teszi az asszony. (Mint a feleségem midőn 1773-ban a kis Mihály fiam szoptatása alkalmatosságával nyomorgott a csecseivel, ki orbántzosodván, sem Hatvani, sem Weszprémi, sem Kazai Uraimék esztendeig meg nem tudták gyógyítani. S ez 3-ad napra szépen meggyógyította)." A mai ember számára hihetetlen gyógyításról számol be egy másik receptjénél is (5—76. számú rp.). Egy 28 alkatrészből álló olajból

5 és a hód nemi mirigyeiből készült eszencia keverékéből álló fülcseppről ezt írja: „A fájdalmas fülbe 3-4-5-6 cseppeket kell tölteni. Egy Jurista pápista, Gyarmati Györgyöt, Szoboszlai Fő Nótárius Úrnak deákját, aki születésétől fogva siket volt meggyógyítottam, 1780. Memsis: Junii, J. Aug. 7bris, 8bris, xbris. Sokáig élt véle. NB: Mindazáltal á kéz fején lévő ér vágást és gyakori Laxativát el nem kell hagyni, míg ezekkel él (amint a nálam lévő levelei is bizonyítják és á Hat Hajdú Városok Fő Nótáriusa Jablonczai Uram, 19-a 8bris, 1780. Hogy használt tehát á Recipét is kiadtam 51 krajcárért)." Minden vény mellett „5"' (signetur) jelzéssel használati utasítás található, gyakran latin nyelven. Zárójelben vagy „NB" (nóta bene) jelzés alatt feljegyzés szól arról, hogy milyen betegségben, milyen eredménnyel, kinek és mikor alkalmazta az orvosságot. Sok esetben megjelöli azt is, hogy melyik orvos rendelete vagy előirata szerint végezte a kezelést. Pl. így: „Ezt rendelte T(iszteletes) Hatvani István Uram..." A gyógyuláshoz szükségesnek tartott étrendi vagy egyéb utasítások, esetenként a kezelésért kapott honorárium feljegyzésével fejeződik be a vény. így pl. az egyik recepten, melyet Mihály fiacskájának — a későbbi nagy magyar költőnek kétéves korában —-rendeltek, ilyen feljegyzés található: „S. Mixtúra contra vomitum, ex qua quotidie bis cochlear 1 debet dare. Mane et vesperi. (Meo filio Michaele ordinatum, cum laboraret vomitu. Et sedatus est vomitus. Laus Deo.) Ordinat. 14. Junii 1775." (5—49. számú rp.) Magyarul: „Hányás ellen való keverék, melyből naponta kétszer A Petécs: kiütéses tífusz. Náthaszeplő: különböző kiütések a testen (himlő, pestis, kanyaró stb.) Morbus gallicus: franculy, francus, luesz. Fene: a legkülönbözőbb fekélyek a testen. 5 OLEUM ACOUSTICUM AMBRATUM, Dispensatorium Pharmaceuticum Viennense (1729) 128. old. (továbbiakban DP. V.). Tartalmaz egyebek között Millepedes Vivi: élő, összezúzott pincebogár levét; Feli Caprionum Recens: friss pontyepét; Ambra Grysea: a Physeter macrocephalus nevű cethal bélürülékében található illatos anyagot stb. 497