A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Néprajz - Fehér Ágnes: Debrecen egy szabadegyházi közösségének vizsgálata a vallási endogámia tükrében

Fehér Agnes Debrecen egy szabadegyházi közösségének vizsgálata a vallási endogámia tükrében Jelen munkánk azon kutatási eredményeinket tartalmazza, melyeket 1982—83-ban gyűjtöttünk az egyik debreceni szabadegyházi csoport tagjainak körében a vallási endogámia helyzetének regisztrálására. Nem tekintettük célunknak, hogy részletes történeti áttekintést adjunk a kiválasztott szabadegyház kialakulásáról. Az sem volt feladatunk, hogy a vizsgált hitközösség teológiájának felépítését részletesen ismertessük. Ezeket a kérdéseket csak annyiban érintettük tanulmányunkban, amennyiben az endogám tendenciák erősségét, mértékét befolyásolták. Szempontunk volt a következők felmérése: 1. Az adott vallási csoport mennyiben jelent valódi, primer szociális közösséget tagjai számára? 2. Milyen csoportnormák, viselkedési normák funkcionálnak a közösségen belül, amelyek befolyásolják a felekezeti endogámiát? 3. Milyen emberi viszonyulások, kapcsolatrendszerek érvényesülnek a felekezetben? 4. Hogyan jut kifejezésre az endogámiára való törekvés, ill. e jelenség mögött milyen célok, értékrendszerek védelme húzódik meg? 5. A következetes vallásgyakorló ember számára felekezeti tagsága egyben kialakít egy speciális életformamodellt, így az életmódkutatás, a szabadidő-tevékenység bizonyos szempontjait is figyelembe vettük. 6. A házasság fogalmával szorosan összefügg a család intézménye is, ennek megfelelően célunk volt annak vizsgálata, hogy az adott vallási csoport ideális családmintája hogyan fest, ill. a gyermekek nevelése milyen elvek szerint történik? A vizsgált debreceni szabadegyház létrejöttét hivatalosan 1966-tól számíthatjuk, ugyanis ebben az évben válnak külön egy másik szabadegyházi csoporttól. A vallási közösség további megerősödését nagymértékben elősegítette egyházuk központi, fővárosi csoportjának támogatása. Idővel vallásgyakorlatuk speciális módja is egyre jobban kikristályosodik, karizmatikus színezetet kap. A vizsgált szabadegyházi csoport 1983 közepén hozzávetőlegesen 100—120 tagot számlált. (Kizárólagosan pontos, hivatalos statisztikai adatot nem állt módunkban szerezni a létszámra vonatkozóan.) Maga a gyülekezethez való tartozás státusának kritériuma is nehezen írható le, hiszen sokan vannak olyanok, akik úgy járnak a közösségbe, úgy válnak taggá, hogy hivatalosan nem lépnek ki előző egyházukból, vallásfelekezetükből. Az előző felekezettel való radikális szakítást egyébként a csoport nem is állítja fel kritériumként tagjai számára, elhanyagolható kérdésként kezelik. így az a felemás helyzet áll elő, hogy többen egyszerre tartoznak valamelyik történeti és szabadegyházi csoporthoz. A felnőttkeresztség szertartása és a tagsági státus nem összefüggő, egymást nem feltételező kategóriák. Van olyan egyén, aki nem vette fel a keresztségét, mégis tagja a gyülekezetnek. A vallási közösség alkalmainak látogatottságát nagymértékben növelik a „barátkozók", számuk kb. 20—25 főre tehető. Több-kevesebb rendszerességgel látogatják a gyülekezetet, esetleg később taggá válhatnak. Ugyancsak a vizsgált szabadegyházi csoporthoz 367