A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

Bizottmányi ülés 1871. március 11-én 1870-ben a víztartó medence újra alapkövezéséért és vízhatlan malterezéséért 67 frt 63 kr-t fizettek ki Gerébynek. „A keleti kertben meg éppen nem lévén ülőpad, két darab zöldre festett padot öntött vaslábakkal, 14 frt-ért sikerült szereznünk, már csak azért is, hogy az alap rakási munkára — Csokonai szobor —, s majd többekre felügyelendő tagok képesek legyenek ülőhelyet találni." Az idézet mutatja, hogy a társulat ekkor még bízott abban, hogy több szobrot is tud emeltetni. A közönség tájékoztatására és adakozásra buzdítására összeállították az Emlékkert Társulat rövid történetét Az Emlékkert és a Csokonai-szobor történelmének rövid vázlata címen. Ebből való adatok: „Az Emlékkert Társulat 1861. szeptember 15-én alakult. Az eszmét erre azon kezdeményezés szolgáltatta, hogy egyesek megindíták az adakozást Csokonai Vitéz Mihály-nak emelendő emlékszoborra, 's a' szobor helyéül a Nagytemplom, és főiskola közti tér szemeltetett ki. Minthogy a tér dísztelen és szabálytalan volt, ezt csak úgy lehetett a szobor méltó helyéül átalakítani, — ha ott kert rendeztetik be. így jött létre előbb a Nagytemplom és főiskola közötti nagyobb, és azután a kisebb kert. Mind kettő remek a maga nemében. A kisebbikben csupán akácok vannak, de az akácnak minden eddig létező fajai, több mint 50 féle. A rácsozat: a.) A nagyobbik kertté 5344 frt. — b.) a kissebbiké 2500 frt. — c.) Kert berendezés, kút szerelvények, s más összes költségek, kezdettől fogva 1868. február 15-ig 2440 frt 25 kr. — Víztartó medence csövezéssel 1000 frt. A Csokonai szobor már készen van, 's a' színház csarnokában áll Thomász gépész által az ajtóhoz annyira hasonló alakba burkolva, hogy ott létét gyanítani sem lehet. Felállíttatik a kisebb Emlékkertben, minek fő oka az, hogy a templom és a Kollégium, azaz két nagy épület közt hatását vesztené." Bizottmányi ülés 1874. március 24-én Ezen az ülésen kezdődött meg az Emlékkert Társulat évekig tartó keserves harca és vitája a hármas térrendszer harmadik tagjának — mai Kossuth tér —• kertté alakításáért. Kovács Lajos akkori polgármester felkérésére a társulat éppen olyan nagy aktivitással és következetességgel látott hozzá az új feladat végrehajtásához, mint amilyennel véghezvitte a nyugati és a keleti kertek létrehozását. A társulat új tagok toborzásához fogott, és tervbe vette a Nagytemplom előtti kopár tér, főpiac rendezését, fákkal való beültetését és elkerítését. A tervet és költségvetést Kacskovics Iván és Vas Pál dolgozták ki. A társulat vállalta volna a tér beültetését és a kialakítandó kert gondozását. A városi tanács kijelölte a heti és országos vásárok új helyét. A városi közgyűlés egyetlen szavazattöbbséggel hozzájárult a tervhez, de az érdekeikben érintett körüllakó kereskedők és háztulajdonosok megbuktatták a kert létrehozását. Bár fellebbezésüket elutasította a Belügyminisztérium, de módjukban volt az anyagi támogatás megtagadása. A sok hercehurca után a város nem vállalta a kövezet és a gázvezetékek áthelyezését. Tehát végeredményben cserbenhagyta az ügyet és az Emlékkert Társulatot. így három évtizedig elmaradt a piactér rendezése. Mivel a harmadik tér kertté alakítása nem valósult meg az Emlékkert Társulat működése idején, és a piactér nem lett tagjává az emlékkertegyüttesnek, így a harcok jegyzőkönyvi kivonatainak közlésétől eltekintünk. A kísérletről való megemlékezés azonban méltán megilleti az Emlékkert Társulatot az utókor részéről. 285