A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

A közgyűlés az előterjesztést elfogadta, illetőleg úgy módosította, hogy már a 336. számra is érvényes a kék vonal mint beépítési határ. Szigorúan kimondta, hogy ettől eltérést nem engedélyez. Utasította a városi mérnöki hivatalt, hogy a határozat pontos betartására szigorúan ügyeljen fel. A közgyűlés összeállított egy bizottságot, hogy mind a folyamatban lévő, mind a jövőbeni kisajátítások végrehajtására „állandó szépítészeti pénztár mi módon leendő felállítására nézve javallatot tegyenek, továbbá az utczák vonalainak és a házak küszöbei állásának megállapítására vonatkozó tervet készítvén, ebbeli munkálataikat ide terjesszék elő". A bizottság tagjai voltak Komlóssy Imre képviselő elnöklete alatt Simonffy Sámuel, Kacskovics Iván, Csanak József, Oláh Károly, Vecsey Imre képviselők, Keresztszeghi Antal tisztimérnök és Kaffka Károly tiszteletbeli jegyző. A közgyűlés a bizottság feladatává tette, hogy a jövőbeli kisajátításokra vonatkozólag javaslatot tegyen a városi tanácsnak a végrehajtás iránt. Matolcsi Ferenc közlevéltárnok feladata volt a Keresztszeghi Antal tisztimérnök által készített kék vonalas térkép közlevéltárba helyezése. A fentiekből kitűnik, hogy a keleti kert rendezése, mint a városmag része, jelentőségének megfelelő módon és eréllyel lett végrehajtva, a közigazgatási lépcsők megjárásával. Továbbá éppen a keleti kert rendezése váltotta ki a kisajátítási bizottság létrehozását, mely sorrendben talán első ilyen bizottság volt a város történetében. Feltehetőleg az sem véletlen, hogy a bizottságban a tisztimérnök és a jegyző kivételével mindenki tagja volt az Emlékkert Társulatnak. A közgyűlési jegyzőkönyvben 220/2545 szám alatt és minden forrásban említett „kék vonal" határozta meg a keleti kert határát,abeépítés nyomvonalát. Kivéve az ott már korábban meglévő épületeket, melyek nem estek kisajátításba. Forrásaink ugyanis csak az egy Stenczinger-ház és telek kisajátításáról beszélnek. Nagy Károly emeletráépítési kérelmét minden bizonnyal elutasították, mivel a kisajátított Stenczinger-féle ház homlokzatáig egyenes vonalban kívánt építkezni. Bár nem tartozik szorosan az Emlékkert keleti részének történetéhez, de az ügyintézés rendkívüli gyorsasága iránti tiszteletből megjegyezzük, hogy egy hónap múlva már fel volt állítva a „szépítészeti pénztár". Ez pedig kitűnik az 1868. június 10-én tartott közgyűlési jegyzőkönyv 266/4455/1868 számú iratából. Ez a közgyűlés hagyta jóvá a városi tanács 1868. június 5-én megtárgyalt s 4339. szám alatt a közgyűlés elé terjesztett új építési szabályzatát, amely a magánépítkezésekre vonatkozik. A rendkívül szigorú és minden szempontra kiterjedő építési szabályzat ellen vétők 20—100 frt-ig terjedő bírságot kötelesek befizetni a „szépítészeti pénztár" javára. Nagy pénz volt ez akkor! A szabályzat betartatása végső soron érintette a keleti kert újonnan kialakított határvonalát. Bizottmányi ülés 1868. július 14-én Simonffy Sámuel tagtárs a keleti kert létrejöttéhez feltételesen megajánlott 200 frt-ot. Jegyzőkönyvileg felkérték, hogy mivel már régen készen van a kert, ajánlatát fizesse be, hogy a végszámadást elkészíthessék. Molnár János emlékkerti kertészlegény sok panasszal fordult Csanak Józsefhez. Panaszolta, hogy a kártételek nehezen ellenőrihetők. A kertben tartani szokott ünnepségek alkalmával „tettleges bántalmakkal is kell elégtétel nyerése nélkül küzdenie". A kertészlegény megvigasztalására évi20frt-tal felemelték a fizetését. Az emelést Vas Pál főkertészen keresztül havi 2 forintjával kapta. 284