A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: Műveltségi viszonyok a reformkor kezdetén

egyletek. A zenei élet súlypontja egyébként egyre inkább Pestre tevődött át, bár a verbunkos irodalom máig legnagyobb gyűjteményét kiadó Veszprém Megyei Zenetársaság vidéken működött, 1823—32 között.

80 Szépirodalom Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a reformkor kezdetén a művelődési ágak közül az irodalom volt leginkább felkészülve a polgári-nemzeti feladatokra. Már a XVIII. század végétől tudatosan vállalta a politikai-közéleti szerepet, az 1820-as évek elején pedig a magyar progresszió egyik fő kijegecesedési pontja, a nemzeti szellem fő képviselője és biztosítéka, a nemesi-rendi világszemlélet és életérzés legjellegzetesebb kifejezője. 1825 körül már volt egy lelkes és tehetséges fiatal írói gárda (Kisfaludy Károly és köre), természetes központ (Pest), orgánum (az Aurora és más zsebkönyvek), meghonosodnak az új, polgári műfajok (elbeszélés, regény, dráma, népies helyzetdal stb.), az irodalom a valóság egyre szélesebb szeleteit fogja át. Megjelentek az első hivatásos íróemberek, akik számára az irodalom foglalkozás, polgári életforma, s nem passzió vagy hazafias-morális tett, mint a nemesi írók körében. A polgárosulás jele a kritikai és az esztétikai írások számának növekedése is. Az Aurora-körön belül már az irodalmi munkamegosztás nyomai is felbukkannak. Ekkoriban néhány kimagasló alkotás is született: 1820-ban jelent meg első nemzeti drámánk, Katona József Bánk bánjának végleges szövege, Kölcsey Ferenc 1823-ban írta a Himnuszt, Vörösmarty Mihály 1825-ben adta ki a Zalán futása című eposzt stb. A társadalmi hivatás felismerésével és vállalásával párhuzamosan alakult ki a nemzeti irodalom eszméje. Ez egyaránt jelentette a szépirodalom önállósulását (eredetiségprogram), a magyarnyelvűséget, a nemzeti tartalmat s azt, hogy mindenkihez, az ország valamennyi lakosához szólhat és eljuthat. Fontos vonása a népiesség gondolatának térnyerése. Ennek egyik megnyilvánulása a népköltészet kezdődő kultusza, beolvasztása a műköltészetbe. Az 1820-as években még élt a klasszicizmus (Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc stb.), de Kölcsey Ferencnél már a polgárosulás irányába tágult. Kisfaludy Károly és még inkább Vörösmarty Mihály munkássága már a magyar romantika nyitányát jelenti. A romantikáét, amely nálunk kezdettől fogva a haladás szolgálatában állt.

81 Könyv- és lapkiadás, könyvkereskedelem A könyvkiadás lehetőségei ekkoriban erősen korlátozottak. 1822-ben a Magyar Királyság területén 43 nyomda dolgozott, 35 városban; közülük 7 könyvkiadó is.

82 Többségük kicsiny, korszerűtlen műhely, mindössze egy igazán jelentős üzem akadt, a budai Egyetemi Nyomda. Ez sem kapitalista vállalkozás: kiadványaink zöme privilegizált műfaj (tankönyvek, schematismusok, szerb és héber könyvek stb.). Más nyomdák is törekedtek privilégiumok 80 Legány, 1962. 156., 183., 191., 201., 245.; Szabolcsi Bence: A XIX. század magyar romantikus zenéje. = A magyar zene évszázadai. (Bp., 1961.) 153—159., 178., 181.; ÁbrányiEmil: A magyar zene a 19-ik században. (Bp., 1900.) 9—11., 149.; Hubay Jenő: A Magyar Tudományos Akadémia hatása zeneművészetünk fejlődésére. = A Magyar Tudományos Akadémia első évszázada. (Bp., 1928.) 2. köt. 11.; Brodszky Ferenc: A Veszprém-megyei Zenetársaság (1823—1832). (Veszprém, 1941.) 48.; Vörös K., 1980. 1087—1091. 81 Pándi, 1976. 188.; A magyar irodalom története 1772—1849. (Bp., 1965.) 191., 258—259., 300. 325., 335., 347—348., 364., 413., 514.; Fenyő István: Az irodalom respublikájáért. (Bp., 1976.) 75., 78., 82., 125., 341., 461—468.; Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből (Bp., 1935.) 310—331. (A továbbiakban: Waldapfel, 1935.) 82 Kováts László: Könyvnyomdáink a jelen század harmadik évtizedében. = Magyar Könyvszemle, 1899. 362—365. (A továbbiakban: Kováts, 1899.) Átveszi az adatokat Kecskés Anna: Felvilágosodás és reformkori nyomdáink a számok tükrében. — Magyar Grafika, 1979. 5. sz. 62. 450