A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: Műveltségi viszonyok a reformkor kezdetén

•szerzésére, vagyis a feudális forma még javában uralkodott. A könyvkiadás gyermekcipőben járt. Pontos adataink nincsenek, de a becslések szerint kb. 150—180 könyv, brosúra jelenhetett meg évente. Mintegy felük-kétötödük lehetett a magyar nyelvű, a többi latin, német, szerb, szlovák, horvát, görög, héber stb. Tartalmilag a szépirodalom dominált. Jellemző tény, hogy az Egyetemi Nyomdánál 1820—29 között csupán négy orvostudományi mű látott napvilágot, ugyanakkor 28-féle kalendárium készült.

83 Némi mozgás, előrelépés tapasztalható ekkortájt az időszaki sajtónál. Míg 1812-ben csak két-két magyar és német nyelvű lap létezett, az 1820-as évek derekán már hat magyar, hat német és egy-egy latin és szerb újság, folyóirat jelent meg. Volt már enciklopédikus folyóirat (a Tudományos Gyűjtemény), 1825-ben indult a Felső Magyar Országi Minerva, egy évvel később az Élet és Literatúra.

84 Mind a könyvkiadás, mind a sajtó fejlődését hátráltatta az olvasóközönség szűk körű volta. 1825 körül 1000—2000 főre tehető a rendszeres könyvvásárlók és újság-előfizetők száma ; de Vitkovics Mihály már azt is ideálisnak tartotta volna, ha minden magyar munkából elkelne 500 példány.

85 A könyvek és lapok zömét előfizetés (prenumeráció) útján hozták forgalomba. Általában az írók, tudósok, szerkesztők maguk kényszerültek az előfizetés-gyűjtésre, a nyomdászok vagy könyvkereskedők csak néha-néha vállalták át ezt helyettük. Még ekkor is dívott a mecénáskeresés. A szerzők egyébként teljesen ki voltak szolgáltatva a kiadóknak és nyomdászoknak: szerzői jogvédelem nem létezett, tiszteletdíjat csak nagy ritkán fizettek. A hírlapok, folyóiratok szállítását már a posta végezte — ha a cenzúra hozzájárult —, a könyvek terjesztése azonban nem megoldott, nincs igazi terítésük, propagandájuk. 1825 táján alig 15—20 könyvkereskedő (többségükben németek) tevékenykedett, jórészt négy városba (Pest, Buda, Pozsony, Debrecen) tömörülve.

86 Az üzletek hiányát nem pótolhatták a könyvkötők és a vásári árusok, már csak azért sem, mert elsősorban ájtatos és iskolai könyveket, kalendáriumokat, ponyvafüzeteket árusítottak.

87 Cenzúra, kulturális elszigetelés A művelődés egészének fejlődését károsan befolyásolta, hogy hiányzott a gondolatközlés, a sajtó szabadsága. Elkeseredve mondta erről Felsőbüki Nagy Pál: ,,A lelki tehetségek tökéletesítésének is sok útjai vannak a hazánkfia előtt elzárva a nyomtató és írásbeli szabadság elnyomattatásával.. ,"

88 A kultúra terjesztését, egyáltalán a szellemi életet a ferenci abszolutizmus szigorú kormányzati felügyelet alá helyezte, a feudális rend védelme és a birodalmi egység érdekében félőn igyekezett megakadályozni a külföldről jövő, haladó politikai eszmék, gondolatok, főleg a liberalizmus beáramlását. Ellenőrizte az oktatást, elfojtotta a 83 Buzinkay Géza: Az Egyetemi Nyomda és orvosi-természettudományos szakirodalmunk kialakulása. = Magyar Könyvszemle, 1977. 1. sz. 26.; Kováts, 1899. 366. 84 Benda, 1978. 42.; Csaplovics, 1829. 1. Th. 313.; Fenyő István: Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815—1830. (Bp., 1983.) 56—58. 85 Vitkovics Mihály: A magyar könyvek terjesztéséről. = V. M.: Prózai művei. (Bp., 1879.) 221— 222. (A továbbiakban: Vitkovics, 1879.) 86 Lassú, 1829. 127.; Vitkovics, 1879. 215. 87 Minderről 1. Waldapfel, 1935. 304—305., 181.; Steinhofer Károly: Akönyv története. 1. rész. (Bp.„ 1915.) 46.; Fülöp, 1963. 303—304.; DezsényiBéla: A magyar hírlap útja kiadó és közönség között a XIX. század első felében. = Magyar Könyvszemle, 1943. 414—417.; Bisztray Gyula: A prenumeráció. = B. Gy.: Könyvek között egy életen át. (Bp., 1976.) 44—68.; Fülöp, 1978. 170—171., 174. 88 1825. okt. 18-án, az alsótábla kerületi tanácskozásán. L. Vaszary, 1883. 70. 451