A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: Műveltségi viszonyok a reformkor kezdetén

hoz uralkodói vagy hatósági engedély kellett ugyan,

15 de tanítási anyagukat és módszereiket szabadon állapíthatták meg. Az egység hiányát tovább fokozta, hogy erősen divatozott a házi nevelés; különösen a főúri családoknál, de a jobb módú köznemesi házakban, sőt a gazdagabb városi polgároknál is. A széttagoltságban némi egységet biztosított a király egyetemes felügyeleti joga, legfőbb kormányzó hatalma. Az osztrák uralkodó befolyása azonban nyomasztóan hatott a magyar közoktatás fejlődésére. Az abszolutizmusra törő I. Ferenc az oktatásügyet kizárólagos, ún. fenntartott felségi jognak tekintette, vagyis olyannak, amelyet a rendek, az országgyűlés mellőzésével intézhet.

16 Az 1820-as években minden korlátozás nélkül kormányozta, igazgatta a római és görög katolikus, valamint az izraelita tanintézeteket. Nem elégedett meg az elvi irányítással, hanem magának tartott fenn majdnem minden valamirevaló döntést. A teljesség igénye nélkül: iskolákat és konviktusokat állíthatott vagy szüntethetett meg, tanárokat nevezett ki, nyugdíjakat és jutalmakat osztogatott, tanszéket rendelt, ösztöndíjakat adományozott, előírta a tantervet, a tanulmányi rendszert, tankönyveket hagyott jóvá, fegyelmi szabályokat hozott stb.

17 Lényegesen kisebb mértékben, de a görögkeleti és a protestáns iskolák életét is befolyásolta a királyi akarat, az ún. felsőségi vagy legfőbb felvigyázói jog gyakorlásával.

18 - A király nevében járt el a tanügyi igazgatás legfelsőbb hazai fóruma, a Helytartótanács is,

19 amelynek szerepe lényegében a végrehajtásra korlátozódott. Több osztálya is foglalkozott iskolai és alapítványi ügyekkel.

20 A nyilvános tanintézetekben az egyházi jelleg dominált. Az iskolaszervezet felekezetenként alakult ki, az iskolák fenntartói elsősorban az egyházak. A hittan valamennyi iskolatípusban — beleértve a főiskolák és az egyetem bölcseleti és jogi karát is — kötelező, sőt kiemelt tárgy;

21 ezenkívül a vallási gyakorlat (misehallgatás, imádkozás, gyónás stb.) megszabott penzuma és a tantárgyak vallási szempontok szerinti oktatása is a vallásos nevelést szolgálta. A katolikus (királyi) gimnáziumok kétharmada a szerzetesrendek kezében volt, a protestánsoknál és a görögkeletieknél a kollégiumi, líceumi stb. tanárok rendszerint lelkészi oklevéllel is rendelkeztek. A falusi népiskolákban nemegyszer a papok vagy a papjelöltek tanítottak, de ha nem így volt is, szinte korlátlan hatalmat gyakoroltak a tanítók felett. A közoktatás szervezete a rendi tagozódást tükrözi; az iskolarendszer, a tananyag az uralkodó osztály (a nemesség), az egyházak és a dinasztia érdekei szerint formálódott. A közép- és felsőfokú oktatás szinte teljes egészében az ún. elitképzés (jogász-, hivatalnok- és papképzés) szolgálatában állt, de a kevés számú gazdasági-műszaki szakiskola is elsősorban a földbirtokosok és a kormányzat igényeit tartotta szem előtt. Az elemi oktatásnál is a feuda15 Pecze Ferenc: A hazai agrár felsőoktatás hálózatának kialakulása. = Levéltári Szemle, 1977. 1. sz. 155. (A továbbiakban: Pecze, 1977.); Egyházi köz-ügyekben 1844-ig kibocsátott kegyelmes királyi rendelmények, kivonatban előadva. (Nagyszombat, 1846.) 213. (A továbbiakban: Egyházi közügyekben. .., 1846.) 16 Magyary Zoltán: A vallás- és közoktatásügyi központi igazgatás 1867 előtti történetének vázlata. = Néptanítók Lapja, 1922. okt. 19. 21.; KováchPál—Kovách Sándor: A magyarhoni törvényhozás története vázlata. (Szeged, 1861.) 229. 17 Fényes Elek: Magyarország statistikaja. 2. köt. (Pest, 1842.) 39. (A továbbiakban: Fényes, 1842.) Puky Károly: Politikai igazgatás... (Pest, 1828.) 60. — Vö. az 1806-os Ratio Educationis egésze (1.12. jegyzet). 18 Magyar törvénytár. 1740—1835. évi törvénycikkek. (Bp., 1901.) 173—174., 179.; Egyházi név-tár 1837. esztendőre. (Debrecen, 1836.) 99.; Révész Imre: Adalékok a magyar protestáns iskolák autonómiájának történetéhez. (Sárospatak, 1869) 41. (A továbbiakban: Révész, 1869.); Felhő Ibolya— Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. (Bp., 1961.) 317—322. (A továbbiakban: Felhő— Vörös, 1961.) 19 Ratio Educationis, 1981. 294.; Felhő—Vörös, 1961. 20. 20 Felhő—Vörös, 1961. 272—274., 277., 281—283., 291., 299—300., 307., 314., 317—322., 325—326., 335., 339—340., 351., 398—399. 21 Ratio Educationis, 1981. 232., 236—237., 242., 244., 258., 266., 269. A vallásoktatás kötelező voltáról szóló királyi rendeleteket I. Egyházi köz-ügyekben, 1846. 209., 211. 440