A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Locke filozófiájának hatása Debrecenben

ban nem változtat azon a tényen, hogy tanítási felfogása és gyakorlata párhuzamos volt a Locke művében előadottakkal.

9 De Locke nézeteinek, gondolkodásmódjának terjesztését szolgálta Johann Jacob Breitinger (1701—1776) zürichi professzor Artis cogitandi principia с művének debreceni kiadása (1742) és használatba vétele is, mely Ramus (P. Ramée) régen elavult Dialecticáját váltotta fel Maróthi kezdeményezésére a tankönyvek sorában.

10 Olvassuk csak el pl. Breitinger Praefatiójának a következő mondatát: „Caeterum, ut constet quibus usus fuerim atque profecerim magistris, praecipue mihi laudandi sunt praeter Gallos, qui a Portu Regio nuncupantur, Io Locke, Io Clericus, J. P.Crovsatius. Rev. S, 7,P,Buffigerius, Cel.

Christianus Wolfius et fides eius interpres Clarissimus Thummigius: ab his omnibus doctrinae subsidium accipio, dum in nudius verba pertinaciter non iuro" (9—10. számozatlan lap). Vagy olvassuk el az „ideák" eredetére (De idearum origine, c.TI.,) vonatkozó mondatot, amely ha nem is „in nudius verba", megegyezik Locke idevágó tanításával: „Videantur omnes Ideae habere originem vei potius occasionem... in sensibus et meditatione mentis" (7. 1.). Maróthi után a 18. század legjelentősebb debreceni professzora Hatvani István volt (1718—1786), aki Svájcban és Hollandiában szerzett lelkészi és orvosi oklevéllel 1749-től 1786-ig tanította a természettudományi tárgyakat, a filozófiát a kollégiumban. Ő azonban mint Principia philosophiae solidioris с munkájából (1757) is kitűnik, bár ismerte Locke-ot (1. Modesta disquisitio, 44.1.), már Newton természetfilozófiáját tette meg tanítása alapjául,

11 ami a korszerűség szempontjából magától értetődik. De talán Locke felfogásának messze hullámzó hatása, lehelete érzik Hatvani utolsó munkájában, a Bécsben 1785-ben megjelent Modesta disquisitio-Ъап is, mely azokat az egyezéseket, illetve eltéréseket veszi szemügyre, melyek alapján az egyes tudományok, főleg a természettudományok körébe tartozók, illetve azoknak egyes részletei egységesen lennének taníthatók a különböző felekezetek iskoláiban. Itt fő elvi szempontja a felekezeti elfogultságok kiküszöbölése a tudományos vizsgálódás szabadsága, a tudományok fejlődése érdekében. Persze ezek a nézetek akkor már általánosan elfogadottak voltak a „felvilágosodott emberfők" körében. Hatvaninál sokkal nagyobb befolyást gyakorolt Locke Weszprémi István (1723—1799) debreceni orvosra, aki egyebek között a máig legjelentősebb magyar orvostörténeti lexikon (Succincta Medicorum Hungáriáé et Transylvaniae Biographia) szerzője. Weszprémi, miután tanulmányait a kollégiumban befejezte, melynek során Maróthi és Hatvani előadásait is hallgatta, 1752 nyarán orvosi ismeretek megszerzése végett a zürichi egyetemre iratkozott be, majd innen egy év múlva Utrechtbe távozott, 1755 elején pedig a londoni egyetem orvosi karának hallgatója lett. Itteni tanulmányai során megismerkedett a himlő elleni oltással, melyről már 1755-ben kisebb értekezést írt és adott ki Londonban (Tentamen de inoculanda pesté), s melynek első magyarországi hirdetője és gyakorlója lett. Hazatérve Debrecenben telepedett le mint orvos. 1768-ban a város tisztiorvosának (Physicus Ordinarius) is megválasztották, s így működött haláláig. Orvosi munkája mellett, mint már utaltunk rá, irodalmi tevékenységet is folytatott magyar és latin nyelven. 1760-ban Kolozsvárott magyarul jelentette meg azt a munkáját, mely legerősebben mutatja J. Locke hatását. A munka címe: A ' kisded gyermekeknek neve9 Mindezekről hasonló értelemben szól Locke is említett műve 162—164., 178—186. §-aiban. A történelem és földrajz egybetartozásáról pl. Locke így vélekedett: „without Geography and Chronology I say, History will be retained and very little useful." (§ 82.). Érdekes továbbá, hogy már Locke is idegenkedve nézte Descartes-ot és általában a spekulatív természetfilozófusokat (Thoughts, § 193.), s csupán az „incomperable Mr. Newton" tanítását tartotta elfogadhatónak, aki a matematika pontos módszereivel írta le a természet jelenségeit (§ 194.). Talán Locke példájára is, Maróthi hasonlóképpen gondolkodott a két filozófusról (1. 3. j.). 10 Tóth Béla: Ramus hatása Debrecenben, Könyv és könyvtár XII. (Debrecen, 1979.) 11 Ezt a művét részletesen ismertettem Hatvani István filozófiai munkája с tanulmányomban = Valóság, 1977. 3. sz. 432