A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Locke filozófiájának hatása Debrecenben

lésekről való rövid oktatás, mellyben elől adatik miképpen kellessék azokkal bánni születésektől fogva három esztendős korokig. Weszprémi könyvében elsősorban orvosi szempontból foglalkozik a kisded gyermekek nevelésével, egészségük megóvása, a nagymértékű gyermekhalandóság csökkentése érdekében. Legfőbb szempontja, a „Természet" követésének hirdetése érdekében példának hozza fel „az alatson sorsú embereket" (3.1.): „ezeknek sem ifjaik, sem kisdedeik között nintsenek annyi betegesek, nem is halnak ki anyin közülök" (4.1.). Óv a. túl meleg öltöztetéstől, a szoros pólyázástól, a nehéz ruhaféléktől, lábbeliektől, s nyomatékosan hangsúlyozza a tisztán tartást (14. 1.) A táplálkozásban pedig szerinte legfontosabb a mértéktartás, csecsemőkorban a szoptatás, ami az anyák egészsége szempontjából is fontos. A gyermek egészsége érdekében kerülni kell a nehéz ételeket, a nyalánkságokat, a túl gyakori étkeztetést s a gyermekszeretet túlzott megnyilvánulásait. Szoptatás idején pedig sem az anya, sem a dajka ne igyon szeszes italt. Végül néhány egyszerűbb, házilag is elkészíthető gyógyszert ajánl a könnyebb és gyakoribb gyermekbetegségek (szorulás) ellen, s óv a „selypes" gügyögő beszédtől. Az egész kis írás (57 nyolcadrét lap) alapgondolata, mint már jeleztük, hogy a gyermekek nevelésében a „Természet"-et kell követni, ez a mester: „egyedül a 'Természet által, ama nevelésben hibázni nem tudó jó Dajka által a mértékletességnek csalhatatlan regulája szerint" kell eljárni (3.1.). Mindazok előtt, akik ismerik a Thoughts on Education с. munkát, nyilvánvaló, hogy itt annak a mű első lapjain az 1—30. §-ban előadott nézetei visszhangoztatásáról van szó. Ennek soraiban Locke is óv a kényeztetéstől (Cockering and Tenderness), a túl meleg öltöztetéstől, lábbeliktől. Ajánlja a hideg fürdőket, lemosásokat, úszást, a szabad levegőn való tartózkodást, a minél egyszerűbb étkezést, a szeszes italok kerülését (a gyönge sör kivételével, de ez akkor víz helyett szolgált), a hosszú, nyugodt alvásokat, a gyomor rendszeres működésének biztosítását szoktatás (Habit) révén, s a túlzott (és túl reklámozott) gyógyszerezés mellőzését. A 30. §-ban így foglalja össze ide vonatkozó mondanivalóját: „And thus I have done with what concerns the Body and Health, which reduces itself to these few and easy observable Rules

: Plenty of open Air, Exercise and Sleep, plain Diet, no Wine or strong Drink, and very little or no Physick, not too warm and strait Clothing, especially the Head and Feet kept cold, and the often used cold Water, and exposed to wet."

12 Javaslatai alátámasztására Locke műve e részében maga is többször hivatkozik a természetre (11., 12., 22., 29. §). De megtaláljuk nála az alacsonyabb társadalmi rétegek egészségesebb életmódjára (Gentlemen should use their Children, as the honest Farmers and substantial yeomen do theirs, § 4., — to those who have been bred nicely vill wish to had, with the poor People's Children, gone bare foot, § 7.). De lehet valami azonosság a két mű között legalábbis a példa tekintetében, abban is, hogy akár Locke Edward Clarke nemesúrnak (esquire) ajánlja (sőt kérésére írja) munkáját, Weszprémi gróf Szalontai Tholdi Ádámnak mint patrónusának ajánlja könyvét, amelyet mint az ajánlásban említi, a gróf kívánságára írt.

13 A két mű közötti nem jelentéktelen különbség pedig abban áll, hogy míg Locke az egyéni nevelés érdekében írta művét, akár utóda és követője E. Rousseau, Weszprémi egész népe érdekében emel szót az egészséges „nevelés'* érdekében. 12 Munkámban Locke művének a Pitt Press Series-ben kiadott 9. kiadásának szövegét használtam (Cambridge, 1902). 13 Jellemző Weszprémi orvosi törekvéseire, hogy ugyanitt felhívja a gróf (és olvasói) figyelmét a himlőoltás fontosságára s a bábák veszedelmes tudatlanságára. Ez utóbbiak oktatására külön könyvet írt (1766). 433