A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Vásárhelyi Ilona: Csokonai A’ Szabadság című versének ismeretlen másolata a Debreceni Irodalmi Múzeumban

Formai azonosságok és különbségek Sem a ZC-ben, sem a vizsgált másolatban nincs címe a versnek, Dombynál viszont már van. A ZC-ben a versszakok a kezdősorok előtt, Dombynál a versszakok között számozva vannak, a vizsgált másolatban nincsenek. Dombynál a sorkezdetek azonos helyzetűek, csupán a versszakok utolsó sorai vannak beljebb tördelve. A ZC és a másolat változatosabb sorkezdetet mutat. A páratlan sorok kezdési helyétől a páros sorok kissé beljebb kezdődnek, a 7. sor pedig majdnem a 6. sor közepénél kezdődik. Helyesírási azonosságok és különbségek A magánhangzók időtartamának jelölése mind a ZC-ben, mind a másolatban következetlen, Dombynál következetes. A mássalhangzók jelölésében szembetűnő különbség látszik a hosszú c-nek ejtett hangnál: a 7. sorban a ZC-ben: Bísztcttz, a másolatban: Biztattz, Dombynál: Biztatsz. A es hang írásmódja csak a ZC-ben teljesen következetes, ott mindenütt ts hangjelölést találunk: sints, betses, kints, bőlts, Tsak; a másolatban mindössze egy esetben találunk eltérést: csak. Dombynál ezenkívül még a Szabadság írásmódja tér el az előző kettőtől, amelyekben Szabadtság alak található a hosszan ejtett cs írásmódjaként. A hosszan hangzó gy (27. sor) írásmódja viszont Dombynál egyezik meg a ZC-belivel, míg a másolatban az edgy alakban fordul elő. A hanghiányt jelölő aposztrófot is a ZC és Domby használja egyformán, a másolat csak az s kötőszócska után(!) alkalmazza. Azly megkettőzött helyesírási módja található a másolatban és a ZC-ben, míg Domby már többnyire a rövid alakot használja: melly, olly, mellynek, illetve: mely, oly, melynek, de: olly. Formai elemekben jelentkező hasonlóságokat és eltéréseket is észrevehetünk az összehasonlított változatokban. A lokatívuszi eredetű -n rag a ZC-ben és a vizsgált másolatban rendszerint megnyúlik (kivétel a ZC 2. sorában: Világon), ezzel szemben Domby itt is mindig a rövid alakot használja: pl. 15. sor: rabságbann, 16. sor: gazdagságba/m, 18. sor: lábadonn, 24. sor: szabadonn, illetve Dombynál: rabságban, gazdagságban, lábadon, szabadon. Az igekötős igealakok a ZC-ben és a másolatban következetesen külön vannak írva: ki pótolna, be fedve (ZC-ben: bé fedve), ki repülni, míg Domby ezeket mindig egybeírja: kipótolna, befedve, kirepülni. A másolatban bővebben, a ZC-ben ritkábban fordulnak elő köznevek nagy kezdőbetűvel: Szabadtság, Világonn, Gazdagságbann (a ZC-ben: gazdaságba/m), Országra; Dombynál viszont ezeket a szavakat kis kezdőbetűvel találjuk. Nála viszont a Te (3. sor) és a Tégedet (4. sor) személyes névmások nagy betűvel kezdődnek, míg a másik két kéziratban kicsivel. Ugyanez áll a 27. sor Tüzesség írásmódjára is. Az írásjelek szempontjából végezve az összehasonlítást, megállapíthatjuk, hogy Domby már használ pontot, vesszőt, pontosvesszőt, kérdőjelet, gondolatjelet. A vizsgált másolat nem él a mondatközi vessző lehetőségével, sőt pontot sem használ következetesen. A ZC-ben a kérdőjelek is hiányoznak, míg a másolatban olyan helyen is találunk kérdőjelet, ahol Dombynál sincs: Mit ér? mit ér?a rabságbann (15. sor). A formai és helyesírási összehasonlítás világosan mutatja, hogy a ZC-en alapuló kritikai kiadásban szereplő szöveghez a másolat sokkal közelebb áll, mint Domby kiadásáéhoz. Ennek alapján joggal állítjuk, a másolat nem nyomtatott kiadásról készült, hanem Csokonai kéziratát vette alapul. így még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy Csokonaihoz közel álló személy másolhatta le a verset. 398