A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Művészettörténet - Bíró Katalin: Koppány – Holló László történelmi képeiről
Szabó Dezsőnek ezt az írását. Érdeklődése a cikk iránt annál valószínűbb, mert éppen ettől az évtől kezd történelmi témákkal foglalkozni, és legelőször, mint láttuk, éppen a Kárpátmedencei kezdetekkel. Egy másik föltevés megerősíteni látszik az előbbit. Ez pedig a Holló Koppány-festmények kompozíciójának hasonlósága Boromisza Tibor Koppány emlékezete című művének kompozíciójával, amelyet 1927 utolsó harmadában festett és 1928 áprilisában Budapesten állított ki. (Az előtérben domb emelkedik, kevésszámú figura csoportjával, ahhoz egy lovas vágtat föl, és a völgyben egy távoli templom látszik. 31 ) Mélyebb tartalmi kapcsolat a művek között nem föltételezhető, hiszen Boromisza képének mondanivalója, a mű „spekulatív szimbolikájában" egybeolvadó keleti szimbolizmus és a magyarság keleti származásának elképzelése, 32 idegen volt Hollótól. Boromisza képének megfestését minden valószínűség szerint Szabó Dezső Koppánya ihlette: a művész vallomásából tudjuk, hogy a cikk revelatív hatással volt rá. Benne a turanizmus gondolatkörétől befolyásolt Boromisza keletiségkultuszának megerősítését találta meg, amelyet a magyar képzőművészetben ő már akkor csaknem húsz éve képviselt. 33 És Boromisza éppen a cikk megjelenése napjaiban látott hozzá egy hortobágyi művésztelep megszervezéséhez, abból a célból, hogy itt „arkhimédészi szilárd pontot" találjon a magyar képzőművészet „népi, nemzeti alapon történő refundálásához", amelyben a „magyarság keleti kapcsolatainak öröksége" 34 jut érvényre. Az időpontok közelsége alapján — a művésztelep tervéről augusztus 14-én jelent meg az első újsághír Debrecenben, és a művész a következő év februárjában jött először a városba — nagyon valószínű, hogy Holló ismerte Boromisza Koppány-képét, vagy legalább hallott róla. A Szabó Dezső-i életmű hatásmechanizmusára egyébként jellemző Boromisza esete, akinek művészetét megtermékenyítette a Koppányhan kifejtett gondolatsor — az irodalom turanistái is rajongtak Szabó Dezsőért egyik novellája alapján —, holott Szabó Dezső a turanizmus mozgalmának és irodalmának egyik legádázabb ellenfele volt ideológiai síkon és kritikusi tevékenységében 35 . Ugyanakkor a turanizmusnak mint „harmadik utas" ideológiának az értelmezése szerint Boromisza hortobágyi telepalapítási kísérletét a "magyar típus" keresése a népi írók mozgalmával is párhuzamba állítja. 36 A hollói történelemfölfogás más alapon hozható összefüggésbe mind Szabó Dezső, mind a népiesek eszmekörével. Szabó Dezső rövid visszavonultság után kezdte írni a Magyar Hírlapba, vasárnapi cikkeit, 37 amelyek közül a Koppány az egyetlen közvetlenül politikai témájú írás. Ebben „... István és Koppány alakját mint a magyarság tragikumának egymást kiegészítő két szimbólumát mutatja be, hogy a végén azonosíthassa magát Koppánnyal, és kifejthesse a magyar faji hegemónia programját. 38 Koppány alakja Szent László társaságában már 1921-ben fölbukkant Szabó Dezső publicisztikájában, a Szent István-i kor és az azóta eltelt magyar évszázadok hasonló értelmezésének összefüggésében. 39 1923-ban újból megfogalmazta azt a gondolatát, hogy Szent István óta nincs magyar faji politika. 40 A Koppány pedig ennek a gondolatnak széles kibontakoztatása a jövőbe mutató perspektívával, és egyben újabb összegzése 31 Fónagy Béla: Boromisza Tibor képei a Nemzeti Szalonban=Nyugat, 21. évf. (1928) 553. 32 Fónagy: i. m. 553. 33 Szabó Sándor Géza: Boromisza Tibor és a Hortobágy. Különlenyomat a Déri Múzeum 1978. évkönyvéből. (Debrecen, 1980) 9. és Kontha Sándor: A politikai-ideológiai áramlatok hatása. (Különös tekintettel a szobrászatra.) In: A magyar képzőművészet a két világháború között = Művészettörténeti Értesítő, 22. évf. (1973) 2. sz. 114. 34 Szabó Sándor Géza: i. m. 5. és 7. 35 Nagy Péter: Szabó Dezső. (Budapest, 1979) 364. és 349. 36 Kontha: i. m. 115. és Szabó Sándor Géza: i. m. 18. 37 Nagy: i. m. 414. és a műfajról: 304. 38 Nagy: i. m. 415. — Alább a könyvnek azokra a helyeire utalok, ahol a szerző a Szabó Dezső-i ideológia említett összetevőit új elemként részletesen elemzi. 39 Nagy: i. m. 306. 40 Nagy: l m. 340. 309