A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Művészettörténet - Bíró Katalin: Koppány – Holló László történelmi képeiről
vagyok — és magyar Hollónál elsősorban azt jelenti: magyar paraszt. Ez nyer kifejezést a művész egyik magánlevélrészletében, amely 1967-ből származik: „Jól írja Etelka, csak az emlékekből élünk. Milyen mélyen meghatódok, ha csak Csábi bácsira is gondolok, a volt favágónkra. ...Hogy magyarázatot adjak, mi az, ki az a Csábi bácsi? a Csábi bácsik összessége, véreim-parasztjaim, ahogy Móra Ferenc szokta mondani. Az egész magyar parasztság teste-leikéből (itt nagyon közel érzem magam Kocsis nagytatához), munkáim megkezdése előtt nagyot sóhajtva azt kívánom, ha ezekből a testekből-lelkekből csak egy szikrát is bele tudnék szorítani a képembe: de boldog lennék! Mert a világ összes népe, úr-paraszt között egy sincs, amelyik különb lenne a Magyar Parasztnál! Különben hogy is lehetne az, hogy ez a félmaroknyi nép akkora és annyi nagy fiakat szül nemcsak magunknak, de az egész világnak?!!" 21 Az idézet értelmezésénél természetesen figyelembe kell venni a művész korát — nyolcvanéves korában, hivatalos és közönségsikerek időszakában írta a levelet egy váratlanul felbukkanó gyermekkori társának —, a levelezés körülményei által fölébresztett nosztalgiáját, de a mondandó lényegét mindez nem befolyásolja lényegesen: Holló László élete végéig vidéki középosztályi-értelmiségi származásától és családja 48-as függetlenségi politikai irányultságától meghatározottan 22 tartotta a parasztságot a magyarság „nemzetfönntartó erejének". És a stílusazonosság mellett ezen a ponton ragadható meg az Istvánképek és a paraszti életképek gondolati azonossága: István ebben az értelemben e parasztmítosz megtestesítője. Le kell szögezni azonban, hogy miként a történelmi képek történelemszemléleti értelmezése nem azonos e művek lényegi mondanivalójával, csak áttételesen kapcsolódik hozzá, hasonlóképpen az életképekbe „belefesteni" szándékolt parasztmítosz sem meríti ki e festmények jelentéstartalmát Holló Lászlónál. Holló László néhány vonással jellemzett történelemfölfogása ellentmondásos ideológiai kapcsolatrendszerbe illeszkedik. Gyökerei abba a századfordulós középrétegekben élő történelmi szemléletbe nyúlnak vissza, amelyet olyan művek formáltak, mint Benedek Elek 1905-ben kiadott, gyermekeknek írt, pedagógiai célzatú magyar történelmi összefoglalása, amelyet az 1903-ban Acsády Ignác tollából megjelent A magyar Birodalom története alapján készített, és amely az István—Koppány kapcsolatot a következőképpen értelmezi: „Szomorú kötelességet kell teljesítenie a királynak: saját népe, a véréből való vér ellen kell harcba szállania. Az első eset történelmünkben, hogy magyar magyarnak ontja vérét." 23 Azt a történelmi köztudatot, amelyben Holló fölnevelődött, szűkebb szülőhazájának, a Kiskunságnak mélyen gyökerező, a századfordulón is életerős katolicizmusa színezte 24 . Ez is nyomokat hagyott a művész gondolkodásában és képi fantáziája alakulásában. (A koronafölajánlást ábrázoló Holló-festmények barokk kori képtípushoz kapcsolódása mellett erre utal például az is, hogy az 1938-as Merénylet Szent István ellen 25 című festménye a König Stephan der Heilige című verses legenda illusztrációjának, Franz Habermann 1821-es Szent István és a 21 Holló László adattár, 1967. Déri Múzeum. — Holló László anyai nagyapjának tanyája volt Kiskunfélegyháza közelében, ahol a művész gyerekként sokat időzött. 22 Holló László édesapjának fivére, Holló Lajos, Kiskunfélegyháza képviselője volt a századfordulón hosszú évekig. Mezősi Károly: Holló Lajos emlékezete (1859—1918)=Forrás, 6. évf. (1974) 7—8. sz. 54—56. — Holló László édesapja maga történelem szakos gimnáziumi tanár és igazgató volt. 23 Benedek Elek: Hazánk története. (Budapest, 1905) 45. — A mondat valószínűleg Acsády alábbi mondatának átfordítása: „Ekkor történt először, hogy a magyarok fejedelme mint keresztény indult csatába, mégpedig saját alattvalói ellen." Acsády Ignác: A magyar birodalom története a kútfők alapján. (Budapest, 1903) I. 73. — A korszakban élő Szent István-képről: Szekfü: i. m. 74—76. — Az idézett gondolat egyébként a jubileumi Szent István-évben is tovább élt, egy példa rá: Hóman Bálint: Szent István. (Budapest, 1938) 139. 24 Az 1892-es helységnévtár alapján Pest megye Kiskun alsó járásban a lakosság 99,5%-a magyar és 82,25%-a római katolikus. Balogh Pál: A népfajok Magyarországon. (Budapest, 1902) 3. és 123., valamint Módy György közlése a művésszel folytatott beszélgetései alapján. 25 Déri Múzeum, ltsz.: HL. 78. 1. 146. 307
