A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Koppány – Holló László történelmi képeiről

vetkezetességgel öntörvényűén kibontakozó expresszionista stílusa jellemzi, e művek lényegi mondanivalóját summázza, és elválaszthatatlan kapcsolatba vonja őket az életmű többi darabjával, elsősorban az életképekkel és az önarcképekkel. Egyben ezáltal válnak a korszak „állami megbízásokból létrehozott, hivatalos, neobarokk történelmi festészetének ellenpontjává"

4

. 3. Következésképpen Holló történelmi tárgyú alkotásainak struktúrájában a történelemszemléleti kérdések csupán egy felszínesebb, a témával viszonylag szoros kapcsolatban álló értelmezési szinten jelentkeznek, és csak utalnak az etikai mondanivalót kibontakoztató mélyebb jelentésrétegek felé.

5 E három jellemző vonás szem előtt tartásával és a történelmi képek Módy György által összeállított, teljesnek tekinthető jegyzéke alapján

6 Holló történelmi festészetének időbeli: és tematikai megoszlása indokolja azt, hogy az életművön belül e műveket különös egységnek tekintsük.

7 A katalógus puszta statisztikája kiindulópontja lehet a hollói történelemszemlélet föltérképezésének. Holló László 1927-től 1970-ig 103 történelmi tárgyú művet készített, ebből 30 olajfestmény, a többi egyedi grafika. Az összes közül 67, a festmények közül 27 foglalkozik Kárpát-medencei történelmünk első századaival. Az utóbbiak között 3 honfoglalás kori és 24 Szent István-kori, melyekből 15 István és Koppány szembenállását ábrázolja. Az első évben egy Szent István-rajz után honfoglalás kori témákkal foglalkozott, és 1930-ig évente készültek e tárgykörbe illő művei (köztük kivételként egyetlenegy török kori). A harmincas évek első felében mindössze két történelmi rajza készült, hogy 1935-től hét évig megszakítatlan folyamban kövessék egymást a kevesebb török és kuruc kori témájú grafika mellett a Szent István- és köztük is legnagyobb számban a Koppány-képek: grafikák, olajfestmények egyaránt. Az első Koppány-tárgyú grafika 1935-ben készült, az első festmény 1937-ben. A Szent István-emlékévben és közvetlenül előtte Holló történelmi képei kizárólag Istvánnal foglalkoztak, ekkortól került alakja a művész érdeklődésének előterébe. Eztán ha egy-egy hosszabb intervallum után, mint 1947-ben és 1957-ben, újra a múlt felé 4 Bíró Lajos: A képzőművészet Debrecenben a két világháború között. A Déri Múzeum Évkönyve. 1983—1984. Debrecen, 1985. 295. 5 Bíró: i. m. 294—295. 6 Módy: i. m. 70—72. 7 A Holló-irodalomban e kérdésben különböző álláspontok alakultak ki. Kádár Zoltán (Holló László gyűjteményes kiállítása=Alföld, 11. évf. 1960. 1. sz. 113.) a témát érintve megállapította, hogy az 1941-es Koppány halála szervesen kapcsolódik a népi tárgyú képekhez. Ugyanígy vélekedett Sz. Kürti Katalin (A debreceni Ady Társaság képzőművészei=Alföld, 25. évf. 1974. 1. sz. 67.), aki szerint történelmi képeinek drámája „forró nyaraink paraszti életébe vezetik a nézőt". Hasonlóképpen a történelmi és a más témájú képek összetartozását hangsúlyozta Bőgel József is (Holló László gyűjteményes kiállítása a Műcsarnokban = Alföld, 12. évf. 1961. 2. sz. 73.), más alapon: művészetének expresszionista jellege, „a belső valóság kifejezésére való törekvés" azonossága alapján; valamint Koczogh Ákos (Holló László. Budapest, 1962. 18—20.), aki szerint a művész e képeken „történelmi témákban beszél ember, föld, ég színekbe zárt feszültségéről", és „a hangsúly félreérthetetlenül az emberi érzelmeken van"; és Pogány Ö. Gábor (A nyolcvanéves Holló László = Alföld, 18. évf. 1967. 3. sz. 75.), aki az egyéb témájú alkotások parodisztikus jellegével a történelmi képek nagyidaiságát állította párhuzamba. Az előzőekkel szemben Tóth Ervin (Holló László. Debrecen, 1965. 29—30.) Holló működésének egy körülhatárolt időszakához kapcsolta a történelmi képek körét, és közvetlen aktuális politikai-társadalmi párhuzamokat keresve értelmezte őket együttesként. Perneczky (7<?za(HolIó László kiállítása az Ernst Múzeumban = Magyar Nemzet, 1967. március 4. 4.) bizonyos értelemben ugyancsak elkülönítette a történelmi képeket a bibliai, mitológiai jelenetekkel együtt: a bennük kifejeződő „igazi ügyet vállaló művészvallomásokat" az európai művészet perspektívájában értelmezte, és közös alapjukat a századforduló művészei által megteremtett „jelképes azonosulásában látta. Módy György pedig (i. m. 46.) határozottan amellett foglalt állást, hogy a történelmi témájú alkotások Holló életművének külön része, és érvelésében Julow Viktor (Az ihletett művész. Holló László gyűjteményes kiállításához=Alföld, 11. évf. 1960. 2. sz. 82.) véleményét fogadta el, aki szerint: a művész a harmincas évek közepén a nemzeti lét vagy nemlét kérdésére választ keresve fordult a múlthoz. 300