A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Koppány – Holló László történelmi képeiről

Bíró Katalin Koppány Holló László történelmi képeiről A dolgozatban vázolt hipotézis tartalma kettős: Holló László történelmi témájú alkotásaiból körvonalazható a művész történelemszemlélete, amely bizonyos pontokon érintkezik két háború közötti hazai politikai-ideológiai áramlatokkal. Ez további föltételezések kiindulása lehet: megkereshetjük az egész hollói életmű eszmei párhuzamait a korszak magyar szellemi életében, és az alföldi festészet Holló László által képviselt periódusát

1 a két háború közötti Magyarország társadalmi és politikai aktualitásaihoz, szellemi életének kapcsolatrendszerébe illeszkedő jelenségként vizsgálhatjuk. Holló László történelemszemléletének a korábbiaknál körülhatároltabb értelmezését

2 történelmi festészetének három sajátossága határolja be: 1. E történelmi festészetnek nincs a művész pályájához kapcsolódó elméleti párhuzama. Arról a többször megfogalmazott tényről van szó, hogy Holló László nem volt teoretizáló, ideologizáló alkatú művész, soha nem politizált programszerűen. Egyéniségének temperamentuma, olvasottsága nem ilyen irányba motiválták. Zárkózott egyéniség volt, visszavonultan élt és az alkotó munka mellett csupán a város művészeti közéletében vállalt reményteljes szerepet életének egyes szakaszaiban. Nem ismerünk tőle tételesen megfogalmazott, rendszerezett vagy szóban gyakran hangoztatott történelemmagyarázatot. Természetesen maga a tény, hogy történelmi témákkal foglalkozott, a külső ösztönzések —- évfordulós pályázatok — hatása mellett belső indítékokat feltételezett. Hollónál azonban a történelmi érdeklődés mindig a szubjektív motiváltság — családi, rokoni hatások, gyermekkori élmények, irodalmi olvasmányok

3 —• és az intuitivitás szintjén, és soha nem teoretikus szinten jelentkezett. Történelemszemléletének kibontakoztatásában a művei mellett így mindöszsze néhány elszórtan fönnmaradt megjegyzésre támaszkodhatunk, ami erősíti a vállalkozás hipotézisjellegét. 2. Holló László több mint fél évszázadot átölelő pályáján kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy négy évtizeden át foglalkozott történelmi témákkal, más témákkal párhuzamosan. Történelmi képeinek stílusa mindig illeszkedett az adott művészi korszakát jellemző stílushoz, és bennük a kifejezés intenzitása a negyven év alatt természetszerűen nem volt egyenletes. Az a tény, hogy e műveket Hollónak a korszak magyar festészetében ritka kö1 Bár Holló László születése szerint Koszta József és Tornyai János korosztályához tartozott, életműve a háború után bontakozott ki, benne a korszak újabb problémái nyertek kifejezést, ezért az alföldi festészet őket követő nemzedékének képviselőjét láthatjuk benne. 2 Holló László történelmi festészetéről összefoglaló munka: Módy György: Képzőművészeti írások. Blattner Géza, Maghy Zoltán, Senyéi Oláh István, Holló László. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Debrecen, 1978) 45—86. A szerző a művésszel folytatott beszélgetések alapján értelmezte a történelmi képeket, a történelmi alakok karakterét és a művész viszonyát hőseihez. Hasonlóképpen István és Koppány alakját állította a középpontba, elemezte István ellentmondásos személyiségét, a fehér ló jelentését a történelmi képekben, kiemelte Holló függetlenségi szemléletét. 3 Módy: i. m. 46 és 64. 299