A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről

túrnának a gazdasági gyűlés személyzetéről szóló pontjára legkisebb megjegyzést is tett volna, egy két tag helyett, a mennyi ott projectálva volt, kinevezett maga részéről a gazdasági gyűlésbe — nem tudom ki tanácsára — öt tagot. A nagy Deputatio gyűlésében pedig, mikor a gazdasági gyűlés organizaltatott, határozatban ment — ismét nem tudom ki, vagy kik indításából — hogy a gazdasági gyűlésre minden Professorok meghívattassanak. Igaz, hogy ez magában gondoltatván hasznos lehet; mert a Professorok legközelebb, és talám legtöbb oldalról érdekeltetvén a Collegium gazdasági dolgai által, senkitől nagyobb hűséget, s buzgóságot a Collegium javai körül reményleni, várni, s követelni nem lehet, mint a Professoroktól; azomban a Professorok együtt véve legjobban is esmérik a Collegium miden dolgait, még pedig egyik egy oldalról inkább, másik másról, s annál fogva az azokróli köztanátskozást leg inkább elősegíthetik. De tagadhatatlan más felől az is, hogy ez a minden Professorok meghívása a gazdasági gyűlésekre, s a Fő tiszt. Superintendentiától is ugyanoda maga részéről öt tagnak kinevezése, az ezen gyűlések felállítását külömben is gyanús szemmel néző helybeliek előtt ollyan színbe öltöztette a dolgot, mintha aProfessoratus, a mit magától nem tehetett, hogy t.i. a Collegium Gazdasági dolgainak administratióját a locale Consistoriumtól elvévén a maga kezére keríttse, azt a Fő tiszt. Sptdtia segittségével akarná véghez vinni, s ez szerint úgy látszik az egész dolgot nem egyébnek nézték mint Professori machinationak ő ellenek. Ebből az lett, hogy a helybeli Ekklesia Curatora, ki most egyszersmind Collegium Curatora is, látván hogy ő 9. Professor, és 5 Superintendentialis Assessor ellen 14-id magával nem jöhet a gazdasági gyűlésbe, egy két tagot venni pedig maga mellé a helybeli Curatoratus részéről annyi volna mint semmi, rendszerint maga egyedül jött, hihetően ollyan gondolattal, hogy tsak úgy legyen ott jelen mint Collegium, nem pedig mint Ekklesia Curatora is, es így, hogy a helybeli Curatoratus a gazdasági gyűlésben repraesentálva tellyesseggel ne legyen; a mi ugyan úgy sem áll. Mert ha szinte tsak úgy képzeljük is tisztelt helybeli Curator Urat a gazdasági gyűlésben, mint Collegium Curatorát: akkor is csakugyan a helybeli Curatoratust képviseli ő ott, a mellynek tagjai közül, és a melly által választatott Collegium helybeli Curatorává. Igaz ugyan, hogy helybeli Curator Ur, — a mennyire én emlékezem, — maga soha nyilván ki nem mondta azt, hogy a gazdasági gyűlésekben a helybeli Curatoratus repraesentálva nintsen; de Fiscalis Ur, kiben a szó inkább nem áll meg, nem egyszer nyilván kimondta gyűlésben, hogy a gazdasági gyűlés nem egyéb Professori gyűlésnél, és ezt Curator Ur elhallgatta, s nem czáfolta meg; a honnan látnivaló, hogy maga is úgy ért; sőt talám Fiscalis Ur is azért bátorkodott illyet mondani, mivel magától Curator Úrtól hallotta ezt valahol, valamikor. Innen lehet megmagyarázni azt is, miért nem tartott Curator Ur már sok esztendők óta úgy nevezett Consistorialis gyűléseket, s miért vitte a Collegiumot illető dolgokat is úgy nevezett Ekklesia gyűlésébe. Azért, kéttség kivül, mert úgy gondolkozik, hogy ha a Collegiumi gazdasági gyűlésből a Professorok kizárták a helybeli Curatoratust, ő is kizárja a helybeli Curatoratus gyűléséből a Professorokat; hogy igy ha a Professorok magok igazgatják a Collegium kisebb érdekű gazdasági dolgait, a Curatoratus is maga igazgassa a nagyobbakat. De ez nem állhat. Mert egy az, hogy a Professorok nem tsak magok teszik a gazdasági gyűlést, hanem kivülöttök ott vágynak még a Curator, a Fiscalis, a Perceptor, és a Superintendentialis Assessorok, midőn az Ekklesia gyűlésében egy Professor sintsen: más az, hogy a gazdasági gyűlésnek van Controlleriája, mert minden Sptdtiális gyűlésre beadja jegyző könyvét; de a helybeli Ekklesia gyűlése ezt nem teszi, sőt Collegiumot illető fontos dolgok, mellyekről pedig bizonyos hogy végzett, nem is találtatnak beírva jegyző könyvébe. 5. Annak, hogy a Collegium gazdasági dolgai a gazdasági gyűlések felállítása óta is nem folytatódhattak úgy a mint kellett volna, a közelebbi pontokban elő adattakon kivül nem kis oka volt. — kénytelen vagyok, ha a dolog igazi fekvését kell leírnom, kimondani, — a Collegium Fisca//sa Ugyanis A. Város Fiscalisa is lévén egyszersmind, még pedig ollyan, kire a Város minden fontosabb dolgait bízza, és ez által, s a maga privat dolgai által nagyon el lévén foglalva, a gazdasági gyűlésekben — (Fisc. Ur egyszer világosan kimondta: hol a város és Collegium érdekei öeütköznek, ő közelebb van a városhoz, mint a Collegiumhoz.) — eleinte sem mindig, de kivált az utóbbi esztendőkben ritkán jelent meg, s mikor meg nem jelent még csak helyettest sem küldött maga helyett soha, s igy a Fiscalist illető tárgyak haladtak időről időre. B. A gazdasági gyűlés eleinte azt rendelte volt, hogy a Fiscalis ángárianként adjon be generalis Relatiot a Collegium minden peres dolgairól. Fiscalis Ur ezt sokallván kérte, hadd referáljon csak kétszer esztendőben, úgymint Áprilisban és Octoberben, ígérvén hogy igy majd tökéletes Relatiokat fog készíteni, mellyek szerint a Collegiumnak minden peres dolgai mindenkor tisztában fognak lenni a gazdasági gyűlés előtt. Ez meg is engedődött; de Fiscalis Ur nem hogy esztendőben kétszer; de sok sürgetésre is — a mit fájdalom! más, kit inkább illetett volna, nem tévén, én voltam kénytelen tenni, és ez által magamra haragot venni, — két három esztendőben is alig referált egyszer, akkor is csak válogatva, s felét is elhagyván azoknak, kik neki mint morosus adósok a gazdasági gyűléstől ki voltak adva, úgy hogy a gazdasági gyűlés kénytelen volt kiadni Fiscalis Urnák Relatióból kihagyott morosus adósok neveit, hogy referáljon azokról is, még pedig nemellyekről, kiknél úgy látszott hogy a késedelem veszedelemmel jár, praeferenter. De ezt Fiscalis Ur elhallgatta, és soha nem tellyesitette. С. Ha ment valahova a Collegium ügyes bajos dolgaiban, útját mindég teméntelen költségbe kerítette. P.o. 1836-ban Novemberben elküldetvén Fiscalis Ur Eperjesre, hogy ott a Czövek pernek a Sz.Mártoni terminuson való felvetetését sürgesse, ezen útjában jövet, menet, és 149