A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről

Eperjesen helyben 24 napi mulatása alatt tett költségeit és diurnumait olly móddal specificalta, hogy azoknak summája 689 Wftra, 52.1/2 Xrra ment; csak kotsi reparatióra és tengely kenésre felmenvén ezen útban 30.Wft 20 Xr, szobabérre és fűtésre pedig Eperjesen 24 nap alatt 126.Wft, s.a.t. — D. A Collegiumnak kezén keresztül ment pénzeivel, mint a Censura által kitett nehézségek nyilván mutatják, hüségtelenül bánt. s.a.t. Mind ezek vagy nem történtek volna, ha a gazdasági gyűlések felállításakor jó Fiscalisi instructio adatott volna ki, még pedig nem a gazdasági gyűléstől, mellynek rendeléseit Fiscalis Ur eleitől fogva semmibe sem vette, hanem a Fő tiszt. Superintendentiától: vagy ha tsakugyan történtek volna, most legalább azzal nem menthetné magát Fiscalis Ur, a mivel menti, hogy t.i.neki nem volt instructiója. 6. A Fő tiszt. Sptdtia 1792-ben azt rendelte volt, mint már fentebb láttuk, hogy a Collegium Cassáira való assignatiókat a Collegium helybeli Curatora subscribálja ugyan, de a Rector Professor is contrasignalja, és regestrálja. Ez így is ment a gazdasági gyűlések felállítása előtt; de ennek semmi haszna sem volt, mert a számadások visgálásakor—az én érzésemre ugyan, aki pedig minden 1815-tól fogva való számadások visgálásában részt vettem, — soha az Assignatiók regestruma, sem a Rectoré, sem a Curatoré a számadásokkal, s egymással öszve nem nézetett, sőt a Censurának be sem adatott. A gazdasági Gyűlések felállításakor erre nézve semmi rendelés nem tétetvén, ezen gyűlés, mint a dolog hozta magával, apródonként ususába jött a Cassára való Assignálásóknak. Nevezetesen szokásba hozta, hogy mindenféle árjegyzékek, s más költségek is elébb a gazdasági gyűlésbe adassanak be, s egy onnan kirendelt küldöttség által megvisgálva, s annak következésében a gazdasági gyűlés által helyben hagyva fizettessenek ki, kifizetésök gyűlés határozata által committáltatván. Hanem mivel a gazdasági gyűlések felállításakor a helybeli Curator és Rector Professor assignálása nyilván el nem töröltetett, — a mit akkor tenni nem is lett volna tanátsos, mivel ez egyenesen a helybeli Curatoratus jussainak elnyomására láttatott volna czélozni — helybeli Curator Ur, mint azelőtt, úgy gazdasági gyűlések felállítása után is Committalta a Cassára; ha valaki valamit hozzá vitt, még pedig — a mi különös figyelmet érdemel, — mindentől, a ki valamit akart committaltatni a Cassára, megkívánta, hogy azt elébb vigye a Rector Professorhoz, és revideáltassa, s regestráltassa, a mint ezt a Commissiók is mutatják ; csupán Fiscalis Úrra nézve távozott el ezen regulától. A mik Fiscalis Ur részére committaltattak, azokat nem szükség volt látni a Rector Professornak, s azok alatt nints is Rector-Professori Subscripts. Azok tehát sem nem az 1792-diki rendelés szerént committaltattak; sem nem az ujabb mód szerént, hogy t.i. elébb a gazdasági gyűléstől kirendelt küldöttség censuráján mentek volna keresztül Harmadik Rész A mostani aiministratio lehető tökéletesbitéséről. Miután a mostani administratio keletkezését, főbb alapvonásait, és utóbb hibáit, s fogyatkozásait is előadtam, ide írom megbízatásomhoz képest azt is, mikép lehetne, csekély véleményem szerént, a mostani administratiónak hibáit orvosolni, fogyatkozásait pótolni, s átaljában azt tökéletesbíteni. De mielőtt a már eddig is meg volt, de a mint a tapasztalás meg mutatta, hibás rendeléseknek módosításáról, vagy még eddig hijányzó, de tsak részletes új rendelések hozásáról szóllanék: egy ollyan elvet óhajtanék, megvallom, mindeneknek előtte megállítani, melly sok, külömben nehezen kivihető hasznos rendeléseket könnyebben kivihetőkké tenne, s egyszersmind mindeneket, kik a Collegium javainak administratiójába befolynak, arra birna, hogy oly hűségesen, és leikiesméretesen bánjanak a Collegium javaival, mintha azok tulajdon magokéi volnának. Ez pedig semmi nem egyéb mint a felelősségelve, melly szerént törvénnyé tetetnék, hogy minden a kinek az administratióba kisebb nagyobb befolyása van, ha a Collegium, a miatt hogy ő kötelességét nem híven, s pontosan tellyesitette, kárt vall, azt tartozzék a magáéból megteríteni. P.o. ha a Perceptor a Morosus adóst, mihelyt a fizetés terminusa után 3 hónap is elmúlik, s még sem fizetbe, a gazdasági gyűlésnek be nem jelenti, s e miatt a Collegium kárt vall, fizesse meg azt a Perceptor. Ha a Fiscalisnak ki adatik a morosus adós, hogy azt idéztesse meg, és a Fiscalis ezt mindjárt vagy leg feljebb 15 nap alatt nem tellyesíti, hanem a megideztetést időről időre, esztendőkről esztendőkre halogatja, mint eddig történt, vagy ha megidezteti is az adóst, a pert hanyagon folytatja, terminusokat elmulaszt, vagy ha mar sententia van hozva az Exsecutiot nem sürgeti, annyival inkább ha azt maga önkényesen elhalasztja, s.a.t. és a Collegium az efféle halogatások miatt kárt vall, fizesse a Fiscalis. Ha a Committensek Valakinek, ki a Collegium Cassájából pénzt költsönöz azon bátorságosító feltételek közül, mellyeket a Fő tiszt. Sptdtia meghatározott, akámellyiket is, p.o. kezesek állítását, vagy kötelező levél betáblázását s.a.t. elengedik, tőle meg nem kívánják, s a Collegium e miatt idővel kárt vall, fizessék azt a committensek, vagy azoknak örököseik; kivévén, ha a gyűlés jelen volt tagjai közül valaki az említett kedvezésben meg nem egyezését nyilván kijelentette, s a jegyzőkönyvbe beíratta, s.a.t. — Ha ez a törvény, melly maga az egyenes igazság, megállíttatik, úgy sokat, hogy ne mondjam mindent, megnyertünk; e nélkül pedig minden jó rendeleseknek sokkal kevesebb sikerök leszsz, némellyek pedig kivihetők is bajosan lesznek. Azért kívánnám ezt mindeneknek előtte megállítatni. Ennek megállítása után következnének: 150