A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Varga Gyula: A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

A korszerű mezőgazdasági gépek és eszközök népszerűsítésében nem kis szerepet vállaltak maguk a mezőgazdasági gépgyárak, illetve egyes külföldi gyárak magyarországi képviseletei. (Tudnunk kell, hogy a mezőgazdasági gépipar ebben az időben egyike volt az ország legfejlettebb iparágának.) Élenjárnak most is a Hofherr—Schrantz—

Clayton— Shuttlewort, a Kühne, a Schlick—

Nicholson Gép- Waggon- és Hajógyár Rt., majd a csepeli Weisz Manfréd gyár,

36 de ebben az időben tör előre az amerikai Ford gyár képviselete (képviselője 1924-ben Holtenberger Vilmos), akik nemcsak gépeket árulnak, hanem saját gépeikkel bércséplést, bérszántást is vállalnak.

37 Egyre és másra alakulnak a hazai és nemzetközi gépkereskedelmi részvénytársaságok.

38 Nem eléggé ismert tény, hogy 1924-ben még a Szovjetunióval is jött létre kereskedelmi szerződés, elsősorban mezőgazdasági gépek kivitelére.

39 A korszerű agrotechnikai ismeretek népszerűsítésében természetesen első helyen álltak a szakoktatási intézmények. Az új országhatárokon belül megmaradt gazdasági akadémiák mellett (Debrecen, Magyaróvár, Keszthely) létrehozzák a középfokú gazdasági tanintézeteket (Debrecen, Kecskemét, Szarvas, Keszthely, Székesfehérvár),

40 a kétéves gazdasági szakiskolákat és a szintén két évadra szóló téli mezőgazdasági iskolákat (ezek voltak az „aranykalászos gazdatanfolyamok"). A gazdasági szakoktatás szolgálatába állítják az elemi iskolák befejezése után kötelezővé tett hároméves, úgynevezett ismétlő iskolákat, ahol heti egy napon a hat elemit kijárt parasztfiatalok egyéb praktikus ismeretek mellett elsősorban gazdasági szakismereteket kaphattak. Mindezek mellett se szeri, se száma a különböző mezőgazdasági gépkezelői, gépészeti, traktorkezelői tanfolyamoknak.

41 Tudományos és népszerűsítő könyvek jelennek meg s ezeket az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság útján igyekeznek a gazdálkodókhoz eljuttatni.

42 A népművelési beállítottságú propaganda a gépesítést azért is szorgalmazza, hogy a végtelenbe nyúló paraszti munkaidőt ezáltal némileg lecsökkentve, a felszabaduló munkaidőből mind többet lehessen „a falu kultúrájának emelésére" fordítani, bízván abban, hogy „Az értelem munkája teremti meg az eredményeket".

43 Sokan a gépektől való idegenkedést a maradiság-та. vezetik vissza,

44 ezért is fontosnak tartják a felvilágosítást. 36 A Köztelek 1920. évi számaiban pl. Pannónia Mezőgazdasági Gépgyár, Mezőgazdasági Ipari Vállalat, Bp. (gőzgépek, motorok), Stahal és Lenner, Bp. (triörök, cséplőgépek, rosták), Székely és Tsa, Bp. (gőzekék), Farkas I. és Tsa, Bp. (összes gazdasági gépek), Fehér Miklós, Bp. (kis szántógépek), Kann és Heller, Bp. (kukoricaőrlők), Csillag Gyula, Bp. (szivattyúk, gépek), Bleier Ármin, Bp. (szívógáz-generátor), Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár (szőlészeti eszközök, vetőgépek, tengerimorzsolók, szekerek), Szigeti József, Bp. (szívógázmotorok), Hunger István, Bp. (malom, szélvitorla), Király Gépgyár, Bp. (cséplők), Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (minden gép), Bächer és Melicher, Bp. (talajművelők, rosták stb.). 37 A Föld 1924. évi hirdetései; uo. 1927. aug. 20. 4. „Gépgyáraink tehát igazán kultúrmunkát végeztek, amikor a kissé nehezen mozdítható kisgazdák széles rétegeit belevitték a gépi munka alkalmazásába." 38 A MÁV Gépgyár vezérképviseletéből alakul a Nemzeti Gépkereskedelmi Rt., létrejön az Agroglobusz Magyar Gépkereskedelmi Rt., a Piramis elnevezésű RT, a Weisz Manfréd mezőgazdasági gépgyárainak vezérképviselete, a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. (angol, holland, svájci üzlettársakkal) stb. A Föld, 1927. aug. 20. 4. 39 Köztelek, 1924. november 28.941. A szerződést a névtelen cikkíró némi aggodalommal nyugtázza: „nem fog-e a Szovjetunió majd felforgató elemeket becsempészni?" Mindenesetre a kapcsolat még a harmincas években is tart, hiszen 1934-ben egy HSCS 40 lóerős traktor a Zernovojban rendezett bemutatón első díjat nyert. Tud. Int. Feji. (Bp. 1958.) 11 40 Szarvas Béla, 1941. 6—7. 41 Ezeket többnyire az OMGE szervezi, de szorgalmazzák az egyes gazdasági iskolák, kísérleti állomások, gazdasági felügyelőségek is.Vö. Szarvas Béla, 1941. 8.; (Gesztelyi)-Nagy László, 1937. 342.; uő, 1942. 135—136.; L. még: Abaúji Gazda, 1935. 4. szám 3—9. Beszámoló a Gazdasági Egyesület évi rendes közgyűléséről; Uo. 8. szám 3.; Köztelek, 1924. márc. 13. 271 (Nyírbátor); Az OMGE 1925. évi jelentése (Bp., 1927). 42 Göllner János, 1928.; ifj. SporzonPál, 1928.; Rothmayer Imre, 1929.; Fm.-i Értesítő, 1933. szept. 25. 43 Sass Gábor, 1934. 4. 44 Szarvas Béla, 1941. 3—6., 6—7. Seres József, 1943.; Sass Gábor—Molnár Béla, 1944. 5—6. 188