A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Történelem - Varga Gyula: A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon
A gépesítés — általában a modernebb agrokultúra — iránti érdeklődés szorosan kapcsolódott a szövetkezeti mozgalommal. 45 A szövetkezeti mozgalom eszméje még a XVII. századi Angliába vezethető vissza (különböző betegsegélyező, temetkezési pénztárak), de a tényleges gazdasági, kereskedelmi vagy termelő szövetkezetek csak az 1830-as évektől terjednek Európában. 46 E szövetkezetek célja elsősorban az, hogy a termelő parasztok olcsóbban, egyszerűbben juthassanak hozzá bizonyos árucikkekhez, valamint az, hogy saját termékeiket előnyösebben tudják értékesíteni. 47 Az 1830-as években ilyen szövetkezetek alakulnak Svájcban, Dániában, Svédországban, az 1850-es évektől Németországban, az 1860-as évektől Angliában, Oroszországban, 1880 után Franciaországban, a XX. század első éveiben már Szerbiában is. 48 Magyarországon az első mezőgazdasági szövetkezeti jellegű társulásról 1866-ból értesülünk (Nagydisznódi Fogyasztási Egylet), bár már az 1862—1863. évi súlyos aszály és éhínség hatására korábban is alakultak helyi kezdeményezésű takarék magtárak. 49 1867 után aztán folyamatosan alakulnak a különböző szövetkezeti társulások. 50 Ezek között azonban paraszt szövetkezetek még nincsenek. Ilyenekről csak az 1870-es évektől tudunk, de számuk 1890-ig még nem éri el a tízet. 51 A szövetkezeti mozgalom fejlődésének az 1890-es években több pártfogója van. A Keresztény Néppárt vezére, Zichy Nándor pl. 1894-ben létrehozza a Keresztény Szövetkezeti Központot, mely főként a katolikus papság segítségével szervezi falusi sejtjeit. 52 Lendületet ad a szövetkezetek szervezéséhez az 1895-ös III. Országos Gazdakongresszus s a hatására megalakult Magyar Gazdaszövetség. Ettől kezdve ugyanis évente tartanak szövetkezeti kongresszust, melyet mind a magyar nagybirtokosok, mind a banktőke támogat. 1897-ben gróf Károlyi Sándor javaslatára alakul meg az egyik legnagyobb hatókörű szövetkezet a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet., 53 A század végétől aztán szinte gombamódra szaporodnak az országos érdekeltségű, vagy a kisebb, helyi szövetkezetek. {Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Országos Központi Hitelszövetkezet, Futura, Agricola, különböző tej szövetkezetek stb.) 54 A szövetkezetek — a közlemények szerint — „imponáló" fejlődése azonban alig hatott magára a technikai fejlődésre, a gépesítésre. 55 A főként kereskedelmi beállítottságú szövetkezetek keveset foglalkoztak a termelés korszerűsítésének problémáival. A szövetkezetek vezetői is többnyire nagybirtokosok vagy kereskedő szellemű értelmiségiek, falusi jegyzők, papok, ügyvédek, esetleg éppen volt kereskedők, legjobb esetben egyéni érdekeiket is kereső nagygazdák. A lényegen nem változtat, hogy sok szövetkezet vidéken tart fenn géplerakatot, vagyis a kor szokásos eszközeit a szövetkezeti boltokban is meg lehet vásárolni. A Hangya pl. már 1920-ban 44 helységben árul ekéket, boronákat, vetőgépeket, sőt cséplőgépeket is. 56 Hegedűs Vilmos kimutatja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek még fejlettebb országokban is a lakosságnak csak kis részét tudták tömöríteni. 1938-ban pl. Angliában a földműves lakosság 17,7%-a, Svájcban 12%-a, Svédországban 10%-a, Franciaországban 5,8%-a, Magyarországon 5,9%-a volt tagja szövetkezeteknek. 57 Éppen ezért nyíltan vagy burkoltan újból felbukkannak a közös gépvásárlásra, sőt a közös termelésre buzdító fel45 С seprei Horváth János, 1926.; uő, 1935. 46 Az európai szövetkezeti mozgalom egyik mintája az 1844-ben alakult rochdale-i takácsok szövetkezeti boltja, mely 28 takács összefogásával jött létre, nyitott tagsággal, politikai semlegességgel, demokratikus önkormányzati rendszerrel. Céljuk: árusítás, vásárlás, de termelés is. 47 Hegedűs Vilmos, 1962. 6—7. 48 Uo. 17—21.; Volkman (von), Siegfried, 1927. 11—25.; Köztelek, 1918. márc. 30. 49 Magyar Gazdák Szemléje (MGSZ), 1930. 488—502. 50 Csepregi-Horváth János, 1926. 34—35. 51 Hegedűs Vilmos, 1962. 46—60. 52 Uo. 88—89. 53 Uo. 65, skk. 54 Ihrig Károly, 1930. 488—502.; Köztelek, 1920. márc. 6. 173—174.; 1923. ápr. 12. 326. 55 Hegedűs Vilmos, 1962. 1. 46—91.; II. 110—118., 173.; Kéler György dr., 1930. 391—405. 56 Köztelek, 1920. nov. 24. 557.; A Hangya Szövetkezet Kongresszusa (Bp., 1928). 57 Hegedűs Vilmos, 1962. 1. 11. Részesedésük a kereskedelmi forgalomban: Anglia: 13%, Franciaország: 9% ,Németország: 4,1%, USA: 0,2%, Magyarország: 7,6%. 189
