A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

gel. JulowViktor kiváló muzeológusi képességeit ugyan nem ismerték el kitüntetésekkel, mégis a legnagyobb elismerés jutott neki osztályrészül azáltal, hogy munkatársai emlékezetében a kiváló szakember és nagyszerű ember példájaként maradt meg, utódai számára pedig megközelítendő cél, mérce lett. Julow Viktor több más jellegű kiállítás mellett a következő irodalmi kiállításokat rendezte a Déri Múzeumban:

5 Ady Endre 1959, Móricz és Debrecen 1959, Szabó Lőrinc 1960, Tóth Árpád 1961, Oláh Gábor 1962, Debrecen irodalomtörténete (komplex helytörténeti kiállítás része) 1961—62, Krúdy Gyula 1963, Fazekas Mihály 1966. A felsorolt kiállítások mindegyikét igen alapos témagyűjtés előzte meg, s ezáltal jelentősen gyarapodott a Déri Múzeum irodalmi anyaga. Ekkorra már kialakultnak tekinthető a mai Irodalmi Gyűjtemény törzsanyaga. Ez a rendkívül lendületes fejlődés Julow Viktor távozása után megszakadt.

6 Irodalomtörténész-muzeológus nem jött a helyére, így ismét hosszú évekre gazda nélkül maradt az értékes anyag. Nemcsak az önálló gyűjteményi nyilvántartás rendszerének teljes kiépítése, hanem a szervezett gyűjtemény fejlesztés és megóvás is stagnált. Sőt a szakszerűtlen kezelés miatt hiányok is keletkeztek, mivel az időközben rendezett különböző kiállításokhoz felhasznált dokumentumok, kutatásra kiadott kéziratok nem kerültek vissza a helyükre, s ezek közül több ma is lappang. Ennek az áldatlan állapotnak akkor lett csak vége, amikor Kilián István tudományos főmunkatársként Miskolcról a Déri Múzeumhoz került, 1972-ben. A következő évben óriási munkába kezdett, az addig felgyűlt anyag nyilvántartásba vételét indította meg. Ezt a munkát többnyire egyedül végezte* s így a leltározás évekig tartott. Még így sem terjedhetett ki az egész gyűjteményre, pl. az Oláh Gábor-hagyatékra, amelyet átvételkor egy áttekinthető nyilvántartásba vettek, és így a kutatás számára tulajdonképpen hozzáférhető volt, vagy a Csokonai-kör dokumentációjára, amely fontossága ellenére máig sincs feldolgozva. Kilián István e nagy adminisztrációs feladat mellett jelentősen gyarapította a gyűjteményt. Kiterjedt gyűjtőmunkája nyomán került az Irodalmi Gyűjteménybe Mata János, Szalacsy-Rácz Imre hagyatéka, az igen értékes Papszász-gyűjtemény, s ő kezdte meg a Sarlómozgalom dokumentumainak gyűjtését is. Az irodalmi anyag önálló nyilvántartási egységgé szervezésén és a gyűjtemény nagyarányú gyarapításán túl Kilián István is termékeny kiállítás-rendező muzeológus volt. Tevékenysége a vidéki múzeumi egységeket is érintette, pl. az ő munkája a Veres Péter-emlékház berendezése, de közreműködött a balmazújvárosi helytörténeti kiállítás létrehozásában is. Jelentős szerepet vállalt a Déri Múzeum felújítás utáni, 1977-ben megnyitott új állandó kiállításának tervezésében is. A Déri Múzeumban hét év alatt hat önálló időszaki kiállítást rendezett (Csokonai, Ady, Görög Demeter, Móricz Zsigmond, Mata János, Sarló) és számos vándorkiállítási anyagot is szerkesztett. A kiállításokkal és egyéni tudományos témájával kapcsolatos elfoglaltsága arra késztette Kilián Istvánt, hogy a folyamatosan végzendő nyilvántartási munkákhoz önkéntes társadalmi munkásokat szervezzen. Hol középiskolások, hol nyugdíjasok segítették a leltározásban, kartonálásban. 5 Köszönet özv. Julow Viktorné szíves közléséért. 6 Julow Viktor 1965-ben távozott a Déri Múzeumtól a Kossuth Lajos Tudományegyetem Irodalomtörténeti tanszékére. Kapcsolata a múzeummal az egyetemen sem szakadt meg. Kiállítás-rendezésben, tanácsadásban, kiállítások megnyitásában, tanulmányok, forgatókönyvek lektorálásában mindig számíthatott segítségére a Déri Múzeum. ...... 391