A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken
Ez volt az első — és a reformkorban az egyetlen — alapítvány, amely a könyvtár fejlesztésére szolgált. Lehetővé tette, sőt előírta a hungarica-könyvanyag rendszeres kiegészítését és módot adott kéziratos hungaricumok beszerzésére is, amelyeket Széchényi Ferenc nem gyűjtött. 82 József nádor 1826-ban azt javasolta az országgyűlésnek, hogy a múzeumi alapot a nemesi felkelési hozzájárulás (Fundus Insurrectionalis Concurrentionalis) egész tőkéjének vagy legalább évi jövedelmének időleges átruházásával szilárdítsák meg. Ezt ekkor még nem fogadták el 83 , tíz év múlva azonban az 1836: 37. te. 2. §-ban éppen a rendek kezdeményezésére iktatták törvénybe, hogy a felkelési pénztár 12 000 pft-nyi évi kamatbevételét ideiglenesen kapcsolják a múzeumi alaphoz és fordítsák a szükséges kiadások fedezésére, mindenekelőtt az állomány folyamatos gyarapítására. 84 Most már jelentékenyebb összeg állt az intézmény rendelkezésére, de ebből is csak a kisebb vásárlásokat tudták kifizetni. Ezekről József nádor korábban is, ezután is beszámolt a rendeknek; vita egyikről sem folyt. Az 1836-os múzeumi törvénybe az alsó tábla azt is be akarta vétetni, hogy a duplumpéldányokat a nádor jóváhagyásával elcseréljék. A főrendek ezt feleslegesnek tartották, így erről április 29-én országgyűlési határozat született. 85 Fontos kulturális, főleg tudományos érdek fűződött ahhoz, hogy az értékesebb hazai magángyűjtemények a Nemzeti Múzeumba, vagyis köztulajdonba kerüljenek. így sokkal többen használhatták volna azokat és ezáltal biztosítani lehetett volna az itthontartásukat is. Ekkortájt ugyanis Európa-szerte fellendült a múzeumi, valamint a családi mű- és könyvgyűjtés, ami azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a magyarországi könyv-, kézirat-, érem- és régiségtárak egy része egészében vagy darabonként (köztük jó néhány hungaricum is) külföldre vándorol. Súlyos gondot okozott viszont, hogy ezek megszerzésére sem a múzeumi, sem a felkelési pénztár jövedelme nem volt elegendő. A nagyobb vásárlásokhoz mindig az országgyűlés támogatása, külön ajánlása kellett vagy kellett volna. A reformkori diéták mindegyikén szerepelt és többnyire kemény viták tárgya volt ez a téma. Olykor más, kisebb beszerzések ügye is napirendre került. Az egyik legtudatosabb hazai könyv- és régiséggyűjtő, Jankovich Miklós 1825. jan. 7-én ajánlotta fel megvételre a Nemzeti Múzeumnak roppant gazdag, jórészt magyar vonatkozású gyűjteményét. A nádor egyetértőleg terjesztette a beadványt az országgyűlés elé, az alsó tábla azonban 1827. júl. 3-án elhalasztotta a döntést. 86 1830-ban néhány megye már késznek mutatkozott a kívánt összeg megajánlására, a követek és a főrendek többsége azonban részletesebb felvilágosítást kért a nádortól az anyag értékéről, bár elvileg támogatták a megszerzését. 87 Miután 1831-ben tudomására jutott, hogy a súlyos anyagi gondokkal, főleg adósságterhekkel küszködő Jankovich Miklós gyűjteményének más módon történő értékesítéséről gondolkodik, József nádor a felhatalmazás birtokában határozott lépésre szánta el magát. „.. .minthogy ezen gyűjtemény, akár külföldieknek lenne kedvek azt megszerezni, akár részenként az Országban adattatna el, mindég a' hazai tárgyak ösmeretének és a' nemzeti miveltségnek nagy kárával vonattatna el a' Közönség használatától", felszólította a tulajdonost újból nyilatkozzon az eladás feltételeiről. Jankovich ezúttal 150 000 pft-ban jelölte meg a vételárat, de ennek egyharmadát — akárcsak korábban — kész volt elengedni. A nádor igen előnyösnek találta az ajánlatot (a szakértője szerint a becsár a valódi érték alatt volt), ám a 82 Mátray G. i. m. 33.; V. Windisch É. i. m. 253.; Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802—1867. (Bp., 1981) 209—210. 83 Ogy írásai 1825—27. 1. köt. 365., 368. A rendek álláspontja: uo. 2. köt. 993., 3. köt. 1491.; Ogy Jkv. 1825—27. 6. köt. 234. 84 Ogy írásai 1832—36. 7/2. köt. Mell.: 156.; Magyar törvénytár. 1836—1868. évi törvénycikkek (Bp., 1896) 71—72. Az előzményekről: KossuthL. i. m. 5. köt. 447.; Ogy írásai 1832—36. 6. köt. 235., 7/1. köt. 97. 85 Ogy írásai 1832—36. 7/2. köt. 560., 582., 611.; Ogy Jkv. 1832—36. 14. köt. 279. 86 Ogy írásai 1825—27.1. köt. 366., 2. köt. 993., 3. köt. 1492.;Ogy Jkv. 1825—27. 5. köt. 73. A beadványról és József nádor előterjesztéséről 1. még: Berlász J. i. m. 205.; Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményének kialakulása és sorsa. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1970—71 (Bp., 1973) 145—146. (a továbbiakban: Berlász, 1973). — Jankovich Miklósról és gyűjteményéről: Entz G. i. m. 82—83.; Berlász, 1973, 117—143. 87 Ogy írásai, 1830. 268., 284., 341., 366., 531., 565.; Ogy Jkv. 1830. 213—214., 224. 380
