A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken
helyet kapott benne. Az adomány jelentőségét növelte, hogy ez volt az ország első teljesen nyilvános képtára. 75 A Pyrker-galéria kizárólag külföldi (olasz és németalföldi) művészek alkotásait tartalmazta. Megnyitása előtt pár hónappal indult el egy mozgalom, amelynek az volt a célja, hogy a hazai művészek munkáit szerezzék meg a múzeum számára. A gondolat jóval korábban született és az akciónak is volt már előzménye. Almási Balogh Pál vetette fel először 1821-ben, hogy milyen nagyszerű lenne, ha „a' Magyar Nemzeti Múzeumba a' Magyar Képíróknak Darabjaikból a'Nemzet ditsőségére magyar Oskola állítódna fel... A'mostani Művészeket meg kellene illendő levelezés által szólítani, olly véggel, hogy adnának bé egy két darabot a' Museum felsegittése... tekintetéből.. ." 76 . Az adott időpontban ennek a javaslatnak nem lehetett visszhangja. Közel két évtizeddel később az 1839-ben alakult Pesti Műegylet másként képzelte el a múzeum hazai képgyűjteményének megteremtését. Az első alapszabály szerint az egyesület által vásárolandó művek negyedrészét kapta volna a létesítendő képtár — ez a pont azonban papíron maradt. Egy év múlva úgy módosították ezt a tervet, hogy a szállítás biztosítékául félretett összeg (400 ft) fennmaradó részéből vesznek képeket a múzeumnak. 77 Ebből a pénzből nem sokra futotta: eleinte nem is használták fel. Majd 1842-ben határozta el a közgyűlés, hogy évente egy-egy magyar festményt ajándékoznak a Nemzeti Múzeumnak. Úgy gondolták, ezek idővel a hazai képzőművészet fejlődését reprezentálnák és egy magyar festészeti iskola alapjául szolgálnának. 1843-ban meg is szerezték Markó Károly két képét; 1844-ben viszont már eltértek az eredeti szándéktól, mert a bécsi Amerling egyik művét vásárolták meg. 78 Voltaképpen ezt a kissé félresiklott ötletet karolta fel és fejlesztette tovább az 1845 tavaszán megszervezett Nemzeti Képcsarnok Egyesület. Célja az volt, hogy a Magyarországon, Erdélyben és a kapcsolt részeken született vagy meghonosodott hajdani és jelenkori festőművészek jeles festményeiből a Nemzeti Múzeumban egy külön osztályt állítsanak fel; ennek a „József nádor nemzeti képcsarnok" nevet akarták adni és a nádor hivatalba lépésének 50. évfordulóján (1846. nov. 12-én) szerették volna felavatni. A művek megvételéhez szükséges pénzalap előteremtésére országos gyűjtést (önkéntes ajánlással) hirdettek és számítottak arra is, hogy egyesek (vagy testületek) képeket is ajándékoznak. 79 Azaz társadalmi úton, összefogással kívánták gyarapítani a múzeumi anyagot. A jórészt arisztokratákat és jómódú középbirtokosokat tömörítő társulás — amelynek Majláth György országbíró volt a főpártfogója — felhívásának volt is eredménye. József nádor betegsége, majd halála miatt a tervezett ünnepség elmaradt ugyan, de a gyűjtemény folyamatosan szaporodott és 1851-ben meg is nyílt a Nemzeti Képcsarnok. 80 A reformkorban vált a Nemzeti Múzeum gyarapításának fő formájává a vásárlás. A múzeumi alap rendes jövedelmének (kamatainak) csak kicsiny hányadát fordíthatták erre a célra, ezért más segélyforrásokat kellett — és többnyire sikerült — találni, biztosítani. Először az alapító fiától, Széchenyi Lajos gróftól jött a segítség: ő 1827. máj. 5-én 10 000 pft-os alapítványt tett, amelynek 5%-os kamatából 400 pft-ot a Magyarországon megjelent és magyar vonatkozású nyomtatványok, kéziratok, térképek és pénzek vásárlására rendelt. 81 75 Minderről 1. Toldy Ferenc: Beszéd a Pyrker-képtár megnyitásakor a Nemzeti Múzeumban. (1846. márc. 19.) = T. F. irodalmi beszédei (Pest, 1872) 326.; Mátray G. i. m. 48.; Éber László: A múzeumi képtár múltja és jelene. = A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene (Bp., 1902) 182—184.; Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. (Bp., 1937) 85—86.; Lyka Károly: Magyar művészet 1800—1850. (Bp., 1939) 112.; Fejős—Korek i. m. 19. 76 A Tudományos Gyűjtemény 1821. éviX. számából. 68—69. Idézi Lyka K. i. m. 117. 77 Szvoboda Gizella: A Pesti Műegylet megalakulása és első kiállítása 1840-ben. = Ars Hungarica, 1980. 2. sz. 305—306. Az egyesület céljáról, alapításáról: uo. 281—292., 313—315. 78 Badics Ferenc: Fáy András életrajza (Bp., 1890) 576—577.; Barabás Miklós emlékiratai (Bp., 1902) 192—193.; Éber L. i. m. 186. 79 Nemzeti képcsarnok egyesület tárgyában. = Pesti Hírlap, 1845. máj. 6. 299. Vö. Mátray G. i. m. 47. 80 Éber L. i. m. 186—187. Ő egyébként Nemzeti Képcsarnok Alakító Egyesületet említ; Lyka Károly pedig (i. m. 111.) Nemzeti Képcsarnokot Létesítő Egyletnek nevezi. L. még: D. Szemző Piroska: Képzőművészetünk és a Pesti Hírlap 1841—1849. = A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve, 1951 (Bp., 1952) 134. 81 Ogy írásai 1825—27. 3. köt. 1436—1437. 379
