A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Művészettörténet - Bíró Lajos: Képzőművészeti élet a két háború között Debrecenben
Alig több mint kétéves működésük is azt bizonyítja, hogy távolról sem akarták elsáncolni magukat szűklátókörűén értelmezett debreceni érdekek mögé. Alapszabályukban megfogalmazott célkitűzésük „a debreceni és kelet-magyarországi képzőművészet és iparművészet fejlesztése" volt. Nem hirdettek meg kizárólagosan semmiféle művészi tézist, és kiállításaikon nemcsak az egyesület tagjai, hanem a különböző műfajokat művelő meghívottak is részt vettek. Az új művészi tömörülés talán legfontosabb feladata a művészek „szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása" volt, és e feladat megvalósításának elsőszámú letéteményese lett a Művészház. Az egyesület szervezésével párhuzamosan a tagok bérbe vették a Szent Anna u. 5. sz. alatti Burg Izsó-féle fényképész műtermet és a hozzá tartozó helyiségeket. A bérleményben —• Toroczkay tervei alapján — kiállítóhelyiséget, közös műtermet, grafikai műhelyt, klubhelyiséget-olvasótermet alakítottak ki. A költségeket a tagok lapjaiból összeállított ötvenpéldányos grafikai album értékesítéséből fedezték, de a művészek maguk is végeztek asztalos és mázoló munkát 51 . A szervezés munkáját az a közös kiállítás zárta, mellyel a 12 tagú új egyesület bemutatkozott, és amely az 1924-es esztendő emlékezetes művészeti eseménye lett — a Művészház avatásával együtt. Ezt még 14 követte, egy olyan sorozat, melyre azelőtt Debrecenben példa nem volt. Különösen az 1926-os tavaszi öt egymást megszakítás nélkül követő kiállítás érzékelteti azt az elképzelést, amely — állandó galéria-szerűén — folyamatos kínálattal akarta a közönséget a Művészházba „becsalogatni". Ez hol sikerült, hol nem, de ezzel együtt — a Művészház kiállítási gyakorlata a debreceni kulturális élet jellegzetes színfoltja lett, melyre már Pest, a „szakma" is odafigyelt. Persze — a korszak már ekkor egyik legjelentősebb magyar szobrászaként elismert Medgyessy Ferenc egyesületi tagsága is hozzájárult az „odafigyeléshez". Egyik méltatója szerint „a Budapesten élő művész mindent megtett, hogy debreceni kollégái boldogulását segítse, ... ápolta a — budapesti — vezető művészek és a debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete kapcsolatát" 52 . Tegyük hozzá, Medgyessy jelenléte mellett a Debrecenre figyelést erősítették — a Művészház alkotóinak pesti kiállításai, sikerei is, melyekről Senyéi Oláh István 1927-ben így írt; „Ez időben nyer díjat Medgyessy Ferenc szobrával az akt-kiállításon, és a Szépművészeti Múzeum veszi meg pasztell-képét. Blattner Géza debreceni vonatkozású képeit Párizsban állítják ki. Holló László mesterré avatásával — (Ernst Múzeum, 1926) — egyidejűleg egymás után ismerik el Csűrös Béla aktjait, Dienes János portréit, Király Jenő vízfestményeit, G. Szabó Kálmán fametszeteit, Toroczkay Oszvald grafikáját, Senyéi Oláh István rajzait a budapesti napilapokban. Endrő Margit iparművészeti munkáival pedig aranyérmet nyer." 53 A pesti jelenlét csoportos vagy egyéni kiállítás formájában, és a pesti egyesületekkel, kiállítási intézményekkel létesíthető új tartalmú kapcsolat igénye — melyet a Művészházon belül elsősorban Holló László sürgetett 54 —, igen figyelemreméltó vonása az új egyesület attitűdjének. Egyrészt a teljesítményükből és szervezettségükből fakadó önbecsülésre utalt — így pl. a különböző pesti egyesületekkel történt tárgyalásokban nemegyszer egyenrangúként próbáltak fellépni: pestiek debreceni kiállításáért egy debreceni kiállítást kértek Pesten 55 —másrészt tudták, ahhoz, hogy nevet szerezzenek és komolyabb vásárlásokhoz jussanak — egyben az elszigeteltségből, vidékiségből kitörhessenek —, Budapesten is kell kiállítaniuk. A helyi lapok az új egyesület megindulásától kezdve figyelemmel kísérték a Művészház működését. Éppúgy méltatta a jobboldali, konzervatív Hajdúföld, Debreceni Újság, a liberal is-konzervatív Debreczen, mint a szabadelvű Debreczeni Független Újság. Ez az újság az, amelyik a művészi színvonal és korszerűség elvárásában a legigényesebb volt. Megjelenésétől kezdve (1922) viszonylag jelentős teret biztosított hasábjain a debreceni képzőművészeknek. A többi lappal szemben — inkább az ismeretterjesztés mint az úttörés szellemében — a modern képzőművészet óvatos propagálását is vállalta. Az „óvatos" állásfoglalás a modernség megítélésében nemcsak debreceni jelenség volt. Egyfelől a művészeti radikalizmus, különös51 A Művészház megnyitása. Debreczeni Független Újság. 1924. dec. 16. 52 Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Db., 1981) 49. 53 Senyéi Oláh István: A debreceni Művészház kapuzárása i. m. 56. 54 A Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete jegyzőkönyvei. HBmL X. 60. 16. 55 Uo. 283
