A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Művészettörténet - Bíró Lajos: Képzőművészeti élet a két háború között Debrecenben

A városról — a „hivatalos faktorról" — mint mecénásról sem sok jót mondhatunk. Köz­gyűlési termét ugyan rendszeresen biztosította az egyesület kiállításaira is, de mecénási tevé­kenysége ezzel szinte véget is ért, mert alig vásárolt, megbízásokat, rendeléseket ritkán adott. Tervek — néha nagyszabásúak is: iparművészeti iskola Debrecenben, 13 lakásos művészház a Nagyerdőn — ugyan születtek a Városházán, de megvalósulásig nem jutottak el. 45 Egy­értelművé lett, hogy a helyi kultúrpolitikában a képzőművészetnek továbbra is periferikus helye lesz. Tanulságos példa erre a debreceni Művészház alapításának és működésének története. A MŰVÉSZHÁZ Amikor a húszas évek elején a Műpártoló Egyesület újból megpróbálja átvállalni a deb­receni képzőművészek igényeinek társadalmi közvetítését, éppen két évtizedes múltja volt már a debreceni művészek mozgalmának. A Műpártoló Egyesület keretein belül eredményeik nem voltak kielégítőek, ezért tapasztaljuk azt, hogy újra és újra érvelnek igényeik minimuma mellett. Különösen a művészek által szabadon használható, rendeltetésszerűen működő ki­állítóhelyiség létesítése, 46 s a fiatalok egy részének — ahogy ezt Senyéi Oláh István 1940-ben fogalmazta — „a modernebb... képzőművészet szolgálatának" óhaja sürgette a csak mű­vészekből álló egyesület alapításának gondolatát. És szó esett ismételten a kulturális-művé­szeti decentralizációról; a mélyebb-tartalmasabb közönségkapcsolatról; a fokozott elvárá­sokról a sajtóval szemben. Arról, hogy biztosítsák a kiállítások rentabilitását; rendszeresít­sék a hivatalos támogatást megrendelések, vásárlások, szubvenciók formájában; a városi múzeum a kortársi és helyi képzőművészeti termésből is gyarapítsa gyűjteményét; kapjanak védelmet a kontárokkal, a giccs-kereskedelemmel szemben. Érvelésüket az a bizakodás jelle­mezte, hogy a maguk erejéből, mindenekelőtt szervezettségükben bízva, a múlt rossz tapasz­talatai ellenére az új egyesület révén javítani fognak helyzetükön. 47 így alakult meg 1924 novemberében az első önálló debreceni művészegyesület, a Debre­ceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete, és működtetésében az ún. Művészház. Alapítója kilenc debreceni festő-rajztanár: Balezer György, Bánszky Tamás, Csűrös Béla, Dienes János, Nagy Ferenc, Nagy Sándor János (szobrász), Dobi Oláh István, G. Szabó Kálmán, Toroczkay Oszvald és három szabadfoglalkozású festő: Holló László, Kovács János és Senyéi Oláh István volt. (ők egyben műpártolós tagságukat is megtartották.) A későbbiek folyamán „beltag" lett még Borsos József műépítész és Hrabéczy Ernő festőművész, „kültag" Medgyessy Ferenc és Debreczeny Tivadar szobrászok, valamint Blattner Géza, Bókus József és Vincze István festők 48 . Tehát a fiatalok. Nem kezdők, de szinte valamennyien negyvenen aluliak. Vajon leszűkítő szándékot kell feltételeznünk az alapítókban, vagy csak a körülmények s az indítás példateremtő szempontja hozta magával, hogy az alapítók számát (12) csak deb­receniek nem nagy létszámú csoportjára korlátozták? A Debrecen környéki városok festői­nek hiánya — kik egyébként 1922 óta rendszeresen szerepeltek, s 1924-től továbbra is kiállí­tottak a Műpártoló Egyesület tárlatain —, az izolációs hajlandóságot mutatja. 49 Mégis, úgy gondoljuk, a kis létszám azt mutatja, hogy egy művészileg érdemleges teljesítményt nyújtó csoportot akartak létrehozni. Ezt támasztja alá az a nagyon figyelemreméltó — de eredmény­telen — kísérletük, hogy Budapesten is mint együttes, közösen bemutatkozhassanak 50 . 45 Újabb halasztást szenved a debreceni iparművészeti iskola megnyitása. Debreczeni Független Új­ság. 1930. szeptember 3. 5. — Fel kell építeni a Nagyerdőn a Művészházat. Debreczeni Független Újság. 1928. szeptember 15.6. — Művészi és szociális érdek kívánja a Nagyerdőn létesítendő mű­teremház felépítését. Debreczeni Független Újság. 1928. szeptember 19. 5. 46 Már 1922-ben felmerült az egyesületi művészház létesítésének gondolata. Képzőművészeti kiállí­tás. Debreczeni Független Újság. 1922. június 18. 5. 47 A Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete alapszabályai. Hajdú-Bihar megyei Le­véltár (a továbbiakban: HBmL) X. 60. 1. 48 A Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete jegyzőkönyvei. HBmL X. 60. 11. 25. 49 A hajdúböszörményi Király Jenő „kültagi díját" 5 000 000 K-ában határozták meg, s az ugyan­akkor és később jelentkező debrecenieket 3 500 000 K-ért felvették. HBmL X. 60. 14—16—21. 50 HBmL X. 60. 14—21. 282

Next

/
Oldalképek
Tartalom