A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Művészettörténet - Bíró Lajos: Képzőművészeti élet a két háború között Debrecenben
A városról — a „hivatalos faktorról" — mint mecénásról sem sok jót mondhatunk. Közgyűlési termét ugyan rendszeresen biztosította az egyesület kiállításaira is, de mecénási tevékenysége ezzel szinte véget is ért, mert alig vásárolt, megbízásokat, rendeléseket ritkán adott. Tervek — néha nagyszabásúak is: iparművészeti iskola Debrecenben, 13 lakásos művészház a Nagyerdőn — ugyan születtek a Városházán, de megvalósulásig nem jutottak el. 45 Egyértelművé lett, hogy a helyi kultúrpolitikában a képzőművészetnek továbbra is periferikus helye lesz. Tanulságos példa erre a debreceni Művészház alapításának és működésének története. A MŰVÉSZHÁZ Amikor a húszas évek elején a Műpártoló Egyesület újból megpróbálja átvállalni a debreceni képzőművészek igényeinek társadalmi közvetítését, éppen két évtizedes múltja volt már a debreceni művészek mozgalmának. A Műpártoló Egyesület keretein belül eredményeik nem voltak kielégítőek, ezért tapasztaljuk azt, hogy újra és újra érvelnek igényeik minimuma mellett. Különösen a művészek által szabadon használható, rendeltetésszerűen működő kiállítóhelyiség létesítése, 46 s a fiatalok egy részének — ahogy ezt Senyéi Oláh István 1940-ben fogalmazta — „a modernebb... képzőművészet szolgálatának" óhaja sürgette a csak művészekből álló egyesület alapításának gondolatát. És szó esett ismételten a kulturális-művészeti decentralizációról; a mélyebb-tartalmasabb közönségkapcsolatról; a fokozott elvárásokról a sajtóval szemben. Arról, hogy biztosítsák a kiállítások rentabilitását; rendszeresítsék a hivatalos támogatást megrendelések, vásárlások, szubvenciók formájában; a városi múzeum a kortársi és helyi képzőművészeti termésből is gyarapítsa gyűjteményét; kapjanak védelmet a kontárokkal, a giccs-kereskedelemmel szemben. Érvelésüket az a bizakodás jellemezte, hogy a maguk erejéből, mindenekelőtt szervezettségükben bízva, a múlt rossz tapasztalatai ellenére az új egyesület révén javítani fognak helyzetükön. 47 így alakult meg 1924 novemberében az első önálló debreceni művészegyesület, a Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete, és működtetésében az ún. Művészház. Alapítója kilenc debreceni festő-rajztanár: Balezer György, Bánszky Tamás, Csűrös Béla, Dienes János, Nagy Ferenc, Nagy Sándor János (szobrász), Dobi Oláh István, G. Szabó Kálmán, Toroczkay Oszvald és három szabadfoglalkozású festő: Holló László, Kovács János és Senyéi Oláh István volt. (ők egyben műpártolós tagságukat is megtartották.) A későbbiek folyamán „beltag" lett még Borsos József műépítész és Hrabéczy Ernő festőművész, „kültag" Medgyessy Ferenc és Debreczeny Tivadar szobrászok, valamint Blattner Géza, Bókus József és Vincze István festők 48 . Tehát a fiatalok. Nem kezdők, de szinte valamennyien negyvenen aluliak. Vajon leszűkítő szándékot kell feltételeznünk az alapítókban, vagy csak a körülmények s az indítás példateremtő szempontja hozta magával, hogy az alapítók számát (12) csak debreceniek nem nagy létszámú csoportjára korlátozták? A Debrecen környéki városok festőinek hiánya — kik egyébként 1922 óta rendszeresen szerepeltek, s 1924-től továbbra is kiállítottak a Műpártoló Egyesület tárlatain —, az izolációs hajlandóságot mutatja. 49 Mégis, úgy gondoljuk, a kis létszám azt mutatja, hogy egy művészileg érdemleges teljesítményt nyújtó csoportot akartak létrehozni. Ezt támasztja alá az a nagyon figyelemreméltó — de eredménytelen — kísérletük, hogy Budapesten is mint együttes, közösen bemutatkozhassanak 50 . 45 Újabb halasztást szenved a debreceni iparművészeti iskola megnyitása. Debreczeni Független Újság. 1930. szeptember 3. 5. — Fel kell építeni a Nagyerdőn a Művészházat. Debreczeni Független Újság. 1928. szeptember 15.6. — Művészi és szociális érdek kívánja a Nagyerdőn létesítendő műteremház felépítését. Debreczeni Független Újság. 1928. szeptember 19. 5. 46 Már 1922-ben felmerült az egyesületi művészház létesítésének gondolata. Képzőművészeti kiállítás. Debreczeni Független Újság. 1922. június 18. 5. 47 A Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete alapszabályai. Hajdú-Bihar megyei Levéltár (a továbbiakban: HBmL) X. 60. 1. 48 A Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete jegyzőkönyvei. HBmL X. 60. 11. 25. 49 A hajdúböszörményi Király Jenő „kültagi díját" 5 000 000 K-ában határozták meg, s az ugyanakkor és később jelentkező debrecenieket 3 500 000 K-ért felvették. HBmL X. 60. 14—16—21. 50 HBmL X. 60. 14—21. 282
