A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Nyakas Miklós: A kapitalizmus kor debreceno nyomdászságának kulturális élete

számított, hogy a város és a Városi Nyomda vezetősége 191 l-ben megíratta a magyar kultúra szempontjából is oly fontos üzem 350 éves történetét.

62 A Gutenberg-év (1940) érthetően Debrecenben is új lendületet adott a hagyományápolásnak. 1940. december huszadikán tartották meg „bensőséges szép kultúrnap" keretében a Gutenberg-évfordulót. A könyvnyomtatás feltalálásának ötszázados évfordulóján a debreceni nyomdászok beadványban fordultak a Városi Tanácshoz, s kérték, nevezzenek el utcát Debrecenben az egyetemes emberi kultúra szempontjából is korszakhatárt jelző feltaláló emlékére. A kérelmet Debrecen város tanácsa teljesítette is, s ennek a kezdeményezésnek emlékét máig őrzi a Böszörményi utcából nyíló, s a mai Alföldi Nyomdával szemben fekvő kis utca elnevezése.

63 Az emlékünnepség keretén belül előadás hangzott el dr. Nyireő István egyetemi tanár tolmácsolásában Gutenberg élete és munkássága címmel. A hagyományápolás kettős vonulatát jól mutatja, hogy ugyanakkor Dózsa György — a Városi Nyomda nyugalmazott igazgatója — is tartott előadást, amelyben a régi debreceni nyomdászokról emlékezett meg. Jellemzőnek kell tartanunk, hogy a szoros értelemben vett szakma ápolásáról ekkor sem feledkeztek meg, hiszen Kun Mihály Műhelytitkok címmel szakmai előadást tartott. A Gutenberg-év kapcsán említhetjük, hogy ekkor Ráday Lajos tollából verses krónikát is megjelentettek, amelyben a szerző száz jellegzetes debreceni nyomdász alakját örökítette meg humoros formában. A Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Részvénytársaság által kiadott könyvet — érthető okok miatt — igen gondos formában jelentették meg. A korabeli tudósítás a könyvet a következőképpen jellemezte; „Pompás papiros, gondos szedés, kitűnő nyomtatás ... Fotomontázzsal kombinált szellemes fedőlap, nyomdászati tárgyú mütyürkék sokasága a füzet bensejében, az egésznek harmonikus elrendezése és végül a füzet ízléses konfekcionálása; beszédesen mutatják az előállító nyomda képességét s már külső megjelenésénél fogva is a füzet tartós megőrzésre készteti a debreceni könyvnyomtatók népes családját."

64 A hagyományápolás kapcsán meg kell említenünk, hogy 1938-ban — az Arany János utcai nyomdászszékház fennállásának tízéves évfordulóján — a nagyterem falán elhelyezték Ember Lajos alapító tag, volt Városi Nyomdai művezető fényképét.

65 1940-ben pedig ugyanilyen módon örökítették meg László Imre emlékét.

66 A nyomdász kulturális élet újszerű kezdeményezése volt az a szervezett és rendszeres kapcsolattartás, amelyet a két világháború között a vidéki csoportok egymással és a fővárosiakkal tartottak fenn, s amelynek kiépítésében természetesen a debreceniek is részt vállaltak, így például 1937 tavaszán negyvenöt debreceni nyomdász és nyomdászfeleség érkezett Budapestre tanulmányút végett. A Nyugati pályaudvaron az országos szakszervezeti központ emberei és a Debrecenből Budapestre származott szaktársak üdvözölték a küldöttséget. Első útjuk a GLOBUS Nyomdába vezetett, ahol az oktatásügyi bizottság elnöke — Ostermayer — fogadta a debrecenieket, akiknek nevében Erdélyi Károly adott viszontválaszt. Az ebédet a Nyomdász Otthonban rendezték számukra, az estét pedig a Tingl-féle étteremben töltötték. Ekkor Kapusi János a debreceni szakszervezet nevében a budapestieket viszontlátogatásra hívta meg.

67 1937-ben a győri nyomdász székház avatásán jelen volt a debreceniek küldöttsége is.

68 1938 nyarán a debreceni nyomdászok Nyíregyházán tettek látogatást, ahol július huszonhatodikán Orbán Ferenc szaktárs síremlékét avatták fel. Itt Erdélyi Károly és Kapusi János mondott beszédet, majd ezt követően Sóstó-fürdőn ebédeltek, ahol ötven személyre terítettek. Korjelző adalékként említjük, hogy a debreceniek küldöttsége Nyíregyházára két csoportban érkezett, egy részük vonaton, más részük pedig kerékpáron.

69 62 Csűrös F.: I. m. 63 Typographia. 1940. dec. 20. Hetvenkettedik évf. 51. sz. 4. 64 Typographia. 1940. dec. 20. Hetvenkettedik évf. 13. sz. 4. 65 Typographia. 1938. szept. 16. Hetvenedik évf. 37. sz. 2. 66 Typographia. 1941. febr. 7. Hetvenharmadik évf. 6. sz. 3—4. 67 Typographia. 1937. máj. 14. Hatvankilencedik évf. 20. sz. 2. 68 Typographia. 1937. okt. 8. Hatvankilencedik évf. 41. sz. 1. 69 Typographia. 1938. júl. 8. Hetvenedik évf. 27. sz. 2. 176