A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

perről, azonnal elküldték a nádorhelyetteshez egyik szerviensüket, hogy nevükben tiltakozzon mindkét fél igénye ellen, arra hivatkozva, hogy Mihálylaka Rofoin bán birtoka volt.

39 Várdai Pelbárt néhány hét alatt először azt érte el, hogy a nádorhelyettes érvénytelenítette Zeleméri Mihály fiainak a váradi káptalan által kiadott Mihályiakára vonatkozó oklevelét. Majd az év végén ugyancsak a nádorhelyettes marasztalta el Debreceni Jakab mestert, mert törvényszéke előtt a kitűzött időpontban nem jelent meg.

40 Az egri káptalan 1325 tavaszán Várdai Pelbártot ellentmondás nélkül be is iktatta Mihálylaka birtokba, mint ősi birtokába. Ezt megerősítette Gutkeled nembeli Apaj fia István mester, aki jelen volt a beiktatásánál, mint a szomszédos birtokos Monostorról. De ott volt Zeleméri János is, a testvéreit ő képviselte.

41 Nem lehet más magyarázat arra, hogy Debreceni Jakab — ekkor már szabolcsi főispán — nem mondott ellent, minthogy a Várdai család bizonyítóbb erejű oklevelekre hivatkozhatott. Birtokolták is a XIV. században folyamatosan Mihályiakat* mert Pelbárt unokaöccsének Jánosnak — mint láttuk, Szentgyörgyöt együtt adták zálogba Debreceni Dózsának— már az unokái, Mihály, Miklós és Pelbárt 1415-ben ottani földesurak, de Szentgyörgyön is (possessiones Mihallaka et Zenthgewrgh). De a birtokok miatti majdnem évszázados ellentét a Zeleméri családdal még ekkor is fennállott. Ezt bizonyítja, hogy Zsigmond királynak a leleszi konvent azt jelentette, hogy a két birtok határainak megjárásakor Zeleméri László a határjelek megújításának ellentmondott.

42 Ha Rofoin bánnak 1285-ben ténylegesen birtoka is volt Mihálylaka, a fentiekből mindenképpen következtethető, hogy ez az 1311 előtt a bihari Macs faluhoz számított egyházatlan birtok már nemigen kerülhetett a Dózsa fiak örökségébe, apjuk 1322 év késő őszén történt halála után. Dózsa birtokai között sem sorolták egyetlenegyszer sem Mihályiakat, persze ennek oka lehetett az, hogy ők a birtokot az egyházas falu, a bihari Macs tartozékaként tekintették. Adatainkból nem tűnik ki, hogy a Zeleméri család mikor került intra dominium, de mindenképpen 1323 előtt. Úgy gondoljuk, hogy a Várdaiak és a Zelemériek azon a jogon törekedtek birtokolni Mihályiakat, mert Macs eredetileg azon részének tekintették, melyen a Szent György egyház állott. Ez pedig közös, Gutkeled nembeli ős birtoka volt. Mielőtt visszatérnénk Macs~ Szentgyörgy történetére, szólnunk kell arról, hogy hol is feküdt Mihálylaka. Sajnos, nem ismerünk olyan térképet, melynek alapján pontosabban el tudnánk helyezni ezt a kis XIII. századi birtokot. Az 1415. évi szentgyörgyi határjárást megörökítő oklevélből kitűnik, hogy Mihálylaka Szentgyörggyel és Monostorral is határos volt. Karácsonyi kétféle lokalizálását kísérelte meg; Zelemér és Macs között, mivel a Zelemériek birtokba is vették s mint láttuk, csak per révén került vissza a Várdai családhoz, másrészt a szabolcsi Mihálydi-val kapcsolta össze.

43 Látjuk, az első gondolata volt a helyes. Zoltai szerint Maccsal nem volt határos, mert Zelemér és Macs között Szentgyörgy terült el. Szerinte Zelemér, Szentgyörgy és Monostor között feküdt s már a XV. század második felére beleolvadt Monostor határába.

44 Lévai Béla először arra gondolt, hogy az alsójózsai Telek-halom helynév Mihálylaka valamikori helyét őrizte meg. Mikor nyilvánvalóvá lett, hogy a Telek-halom, illetve a Telek út a XV—

XVI. századi Szentgyörgy falu keleti részének helyéről vallanak, kitűnő érzékkel az innen északkeleti irányban levő határrészen, a Szentgyörgy-erdőben kereste és 1983-ban megtalálta, még házak helyét is. A kerámia leletek a több századon keresztüli lakottságot bizonyítják.

45 Úgy véljük, hogy Mihálylaka nyugati határának déli rövid szakasza a bihari Macs faluval, efelett hosszan Szent györgyévei, északon egy rövid szakaszon Zelemérével találkozott. Északi határa keskeny volt, Demeter faluéval érintkezett. Dél és kelet felől pedig Monostor, illetve Szentpáltelki volt szomszédosa. Határának nagyobb része Szentgyörgybe, kisebb része Monostorba olvadt be. Ж * * 39 Zichy okmánytár I. 252. 40 Zichy okmánytár I. 252—53. és 261. 41 Zichy okmánytár I. 271. 42 Zichy okmánytár VI. 380—83. 43 Karácsonyi i. m. II. 32., 59. 44 Zoltai: Települések, i. m. 63. 45 Lévai: Józsa, i. m. 26—27. és 31. — Az 1983. évi terepbejárásról szóló beszámolóját őszintén köszönöm, sokat segített. 125