A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században
Mihálylaka visszaszerzése után kilenc évvel Várdai Pelbárt a dadái birtokukon tartózkodó Debreceni Jakabot és Pált a király színe elé idéztette az egri káptalannal. 1335. év elején azonban a Dózsa fiak képviselője a nagyváradi káptalannál kiállítatott megbízólevelével az országbírónál elérte a Macs miatti per elhalasztását. 46 Két hónap múlva az ügyben újabb perhalasztás történt, s nyáron Pelbárt az egri káptalan előtt unokaöccse, János nevében is hamisnak nyilvánította azokat az okleveleket, melyeket Debreceni Jakab és Pál Macs birtokjogára nézve felmutattak. 47 Az 1334-ben kezdődött per tárgya, a megye kitétele nélkül Macs-nak írott birtok, a mi szabolcsi falunk. Az utoljára említett oklevél arról a Macs-ról szól, ahol a Szent György egyháza áll (possessio... Moch vocate ecclesiam lapideam in honore sánc ti Georgy martiris...). A Dózsa fiak által bemutatott oklevelekből azonban bizonyosan kiderült, hogy még apjuknak Pelbárt és unokaöccse János zálogolta a falut s kiváltására addig sor nem került. így az év őszén a király parancsára az országbíró újabb perhalasztást engedélyezett. 48 Jakab és Pál végül is kiegyezésre szorították a Várdaiakat. 1335. év végén a váradi káptalan előtt Pelbárt és János személyesen megjelent, utóbbi Miklós fia képviseletében is és a per alatt álló Egyházasmacs (Eghazasmoch) falut Debreceni Jakabnak, Pálnak és Dózsának örökbe vallják 50 márkáért. A falu szomszéd birtokosai közül Apaj fia Istvánt nevezik meg, és kötelezettséget vállalnak a birtok ősi határainak megvédésére az ellentmondással szemben. 49 Kutatott településünk ekkor szerepel először Egyházasmacs néven, ebben az oklevélben is megjelölik a Szent György tiszteletére emelt kőtemplomot. Korábban foglalkoztunk ezzel az új helynév alakulással s láttuk, hogy ebből egyáltalán nem következhet, hogy a bihari Macs egyházatlan falu volt, hiszen éppen ezekben az években találjuk meg papját a pápai tizedjegyzékben. Várdai Pelbárt unokaöccse, János nevében is 1336 tavaszán Dózsa nádor fiaival Egyházasmacs (Eghazazmoch) birtokra olyan egyezséget köt, hogy a Várdaiak Apaj fia Istvánnal szemben is biztosítják a birtok háborítatlanságát. 50 Az 1335. év végi örökbe vallásnál és ez utóbb ismertetett egyezségnél a három Dózsa fiat személyesen Pál képviselte. Mint azt az országbíró oklevélben bizonyította, a szabolcsi Macs faluért folytatott perben az eredetileg felperes Várdai Pelbárt a bírságot le is fizette. 51 De az 1322. évi zálogba vétel után kezdődött per csak néhány évig nyugodott. 1340 őszén Várdai János fia Miklós személyesen jelent meg a váradi káptalan előtt. Tiltakozást jelentett be, hogy kiskorúsága alatt — nyolcéves volt — apja és nagybátyja Egyházasmacs öröklött birtokot Dózsa fiainak, Jakabnak és Pálnak eladtak. Miklós eltiltja őket mind ennek a falunak, mind bármelyik más birtoknak akár a Debreceni család, akár mások részére történő elidegenítésétől. Egy hónapon belül hasonló tartalmú eltiltó okleveleket állíttatott ki a leleszi és a jászói konventtel is. 52 Kitűnik tehát, hogy Pelbárt ugyan már az 1322. évi zálogbaadásnál és később unokaöccse, János nevében is fellépett, de azzal nem számolt, hogy annak fia, feltehetően a család más tagjai támogatásával, az egyezségeket meg fogja támadni. Persze most úgy pereskedett a Debreceni család, hogy a birtokot ténylegesen kezében tartotta. A per évtizedekig húzódott, többszöri halasztással. Az egyik 1367 őszén volt, amikor a Debreceni családot már Jakab fia István képviselte Várdai Miklóssal szemben. 53 Több mint egy évtizeddel később, 1379 tavaszán a nádor újabb határidőt tűzött ki a Várdai Domokosnak Kismacs, más néven Egyházasszentgyörgy falva (Kysmoch alio nomine Eghazaszenthgyurgh) ügyében Debreceni Pál fia Gergely, László fia János és Jakab fia István ellen folyó perében az oklevelek felmutatására. 54 De a következő év őszén újabb perhalasztás történt s majd újból 1382 nyarán és őszén. 55 46 Zichy okmánytár I. 434—35. és 442—43. 47 Zichy okmánytár I. 448—49. 48 Zichy okmánytár I. 473—74. 49 Zichy okmánytár I. 479—81. 50 Zichy okmánytár I. 490. 51 Zichy okmánytár I. 491. 52 Zichy okmánytár I. 582—83. és 585—86. 53 Zichy okmánytár III. 336. 54 Zichy okmánytár IV. 101—102. 55 Zichy okmánytár IV. 167. és 238—39. 126
