A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

közelében levő Kőhídpordány részbirtoka és a szabolcsi Harang falu a Kis Kozmáé lett. Az osztozkodásnál figyelembe kellett vegyék a birtokok értékét, mert Kis Kozma fenti részesedésével szemben Ivánka kezére több falu jutott: a Szabolcs megyei Rázim, Süldő (Sulthe) szomszédságában, a mai Tiszadada mellett, a bihari Negyvenszil (a XIII. század végén Ivánkafalva néven említik) és a mi kutatott településünk Szentgyörgy (terra Sengurg). Ennél megjegyzi az oklevél írásbafoglalója, hogy azt Durug ceci fiaitól vették meg. Ezeket ismertük meg az 1304. évi megváltás oklevelében. Meglepő, hogy Kis Kozma kegyuraságát fenntartotta, de az egyedi nemzetségi monostort Negyvenszil faluban illető részt is Ivánkának engedte át. Ráadásul Ivánka megkapta még azt a bihari Nyék falut is, melyet pedig Kis Kozma 1268 körül mint elnéptelenedett bihari várföldet nyert adományul István ifjabb királytól. Az osztozkodásnál személyesen jelen voltak; Kis Kozma, a fia Ivánka mester, illetve a másik család részéről Adony fia Ivánka és Miklós nevű fia, a többi testvére és fiai nevében is. Számunkra nem érdektelen, hogy míg a többi falu megnevezése possessio, Szentgyörgy továbbra is terra.

13 Ebből természetesen nem egyértelműen következik, hogy még ekkor is teljesen néptelen birtok. * * * Tizenöt év elteltével viszont ez a falu Macs néven szerepel a Gutkeledek sárvármonostori főágának Várdai ágához sorolandó birtokosok kezén. Az általunk jelenleg ismert adatok részleteiben nem adnak választ arra, hogyan és mikor történt meg ez a birtokoscsere. A Várdai család ősatyjának Mihálynak az unokája, Aladár fia Pelbárt 1322 nyarán a váradi káptalannál személyesen jelent meg, de képviselte László nevű testvére János fiát is. Ott a Szabolcs megyei Macs birtokot 40 budai márkáért elzálogosította Debreceni Dózsa nádornak úgy, hogy ha a Várdaiak egy éven belül nem váltják ki, a nádor 80 márkáért örökáron megveheti. A falu határát nem írták le, de fontosnak tartották megjegyezni, hogy ott a Szent György egyháza áll (possessio Moch ... in qua ecclesia Beati Georgi martiris est fundata) és hogy a falu határosa Nagymacs (nogMoch) falunak.

14 Ez a zálogbavétel Dózsa utolsó birtokszerzése, az év őszén vagy a telelőn halt meg. A debreceni uradalom kiépítésének folyamatát tekintve nem lehetett véletlen, hogy Dózsa éppen ezt a birtokot vette zálogba. A Szent György egyházas Macs-tól délnyugatra és délkeletre eső terület falvainak nagy többsége ekkor már a debreceni uradalom tartozéka, sőt feltehetően 1322 előtt már Böszörmény is. A zálogolással Dózsa mintegy „kikerekítette" errefelé a birtokait. 1323 év első hónapjaira keltezik azt az oklevelet, melyet Pós adorjáni várnagy a váradi káptalannal a Dózsa fiak nevében adatott ki. E szerint a zálogba adott Macs birtokot Várdai Pelbárt és János nem váltották vissza.

15 Jakab és Pál, valamint a kiskorú Dózsa így nyilvánították ki, hogy Macs birtokosainak tekintik magukat. * * * A debreceni uradalom ilyen módon elnyert új faluja szomszédosa az 1322-ben Nagymacsnak nevezett falunak. Ez a Bihar vármegyei és a váradi püspökséghez tartozó falu — korábbi neve ennek is csak Macs — akkor már harminchét éve a Debreceni család birtoka volt. Most a rá vonatkozó XIII. századi adatokat olyan szempontból tekintjük át, hogy rávilágítanak-e a másik, a szabolcsi, de ugyancsak Macs nevű falu, illetve korábban Szentgyörgy birtok, an13 Sopron vármegye története. Oklevél tár I—

П. (Szerk. Nagy Imre, Sopron 1889—91) I. 67—8. — Kis Kozma és Ivánka belefoglalták az osztályoslevélbe, hogy a nemzetség közös adonyi monostoránál (commune in generatione) levő részeket a jövőben is közösen birtokolják. — A falvakra lásd még Győr ff у György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A—Cs. (Budapest, 1963) 627, 647. 14 A zichi és vásonkeői gróf Zichy-cs&lád idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. I—

XII. (Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál, Pest — Budapest, 1871—1931) I. 210—11. — A Várdaiakra lásd Karácsonyi i. m. II. 76. 15 Zichy okmánytár I. 220—21. A debreceni uradalomra, Rofoin és Dózsa szerzeményeire lásd Módy György: A falutól a mezővárosig. In: Debrecen története. 1. (Szerk. Szendrey István, Debrecen, 1984.) 105 sköv. 118