A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

tosságát bizonyítja. Az első fejezetben szóltunk arról is, hogy az Unokaparton feltárt sírok a prédium népességének temetőjéhez tartoznak. Elfogadott magyarázat szerint a Józsa személynév a József becéző alakja. A Józsa birtokosesetével összekapcsolt prédium tehát első birtokosáról kapta elnevezését.

9 Ez a bizonyos Józsa Szemere hasonló nevű apja előtt kellett éljen, hajói számolunk, a XII. század 80-as éveiben. Azt viszont nem állíthatjuk, hogy vérségi kötelék fűzte Szemeréhez. Viszont lehet, hogy a pervesztes Kozma nemcsak Józsa prédium ura, hanem valamelyik szomszédos falué, Macsé, vagy éppen azé, amelyik a XIV. század első éveitől mint Szentgyörgy birtok tűnik elénk. Józsához mindenképpen valami jussa volt, mert Szemere halála után ott örököse lett. Kettőjük rokonsági fokának pontos megjelölése adna számunkra család- és birtoktörténeti fogódzót, de erről hallgat forrásunk. Bizonyos, hogy nem testvére volt Szemerének, hiszen ezt a panasztevő leányok jelezték volna. Felmerül az is, hogy Szemerének nem volt fia, vagy 1234-ben még kiskorú volt, ezért nem ő szólította törvény elé Kozmát. Ezért tett a két leány panaszt apjuk végakaratának telj esi tétlensége miatt. És még valami biztos, az említett Kozma nem volt egyik leányának sem a férje. Úgy gondoljuk, hogy Kozma unokatestvére lehetett Szemere fia Szemerének. A peresetből megismert tények és a fenti következtetéseink azonban nem elégségesek, hogy Szent György egyháza, illetve a hozzá tartozó település — feltehetően először Józsa prédium — 1234 előtti vagy közvetlenül az utáni birtoktörténetét kiderítsük. Ha a templom a prédiumon állott, akkor itt lenni kellett XII. század végi földesúri curiának, curtis-nak, amit magyarul laknak neveztek. Ez esetben a terület megülése a X—

XI. századtól folyamatos, hiszen az első fejezetben már szó esett az Alsójózsa-Kiskert lelőhelyen ezekre az évszázadokra keltezhető kerámia-leletekről. Mindenesetre ismert forrásaink ezen a területen 1234 után sem Józsa, sem más néven prédiumról nem szólnak. A XIV. század elején vitathatatlanul ezen a területen fekvő Szentgyörgy falu birtokosai és rokonságuk alapján igen feltételesen Kozmát azonosnak vehetjük a Gutkeled nemzetség egyedmonostori ágához sorolt és 1265 előtt élt Kozmával. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy ez a név egyáltalán nem volt ritka ebben a korban. Ugyanezek a XIV. század elejéről való adatok viszont nagyobb bizonyossággal utalnak arra, hogy Szentgyörgy birtok már az 1270—80-as években Gutkeled nembeli családoké volt. Ugyanis 1304-ben Kozma fia Kozma comes, más oklevelekben Kis (parvus) Kozma, elsőfokú unokatestvére Adony fia Ivánka (Jovánka—Janka) comes és meg nem nevezett fia, (későbbi adatok öt fiáról szólnak), valamint Kis Kozma és Ivánka másodunokatestvérei; Dorog fia Lőrinc (a Dobi család őse), Dorog fia Miklós (a Diószegi család őse) együttesen váltották meg a Szentgyörgy birtok (possessio Zencgurg) feletti jogot bizonyos Dorog fiaitól, Lászlótól, Márktól, Alberttől és Domokostól. A megváltásban részt vállalt Lőrinc és Miklós akkor már elhalt Péter nevű testvérének (a Székelyhídi család őse) Dorog nevű fia is. Ivánka comes a fiával, valamint Lőrinc és Miklós a váradi székesegyház főoltárára vagy Szent László sírjára tartoztak esküt tenni Szentgyörgy birtok felől. De az eskütétel napján és helyén a nevezett László és három testvére a váradi káptalan által meghatározott időpontokban, három részletben elnyerendő 20 márka fejében lemondtak birtokigényükről. Ebből az összegből tízet Ivánkának 9 Az írott forrásokból ismert XI—

XII. századi településeink majdnem fele prédium néven szerepel. Lásd Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és település történelem körében. I—

П. = Agrártörténeti Szemle V. évf. (1963) 1—2. sz. 1—49. és 3. sz. 301—337. Az egyházas prédiumokat lásd 318. A józsai esetet kiemeli, mint annak példáját, hogy a felszabadított szolga önálló háztartást alapít, lásd 29. — Szemere elterjedt név a korai Árpád-korban, írott alakja Scemere vagy Zemere, lásd Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár (Budapest, 1983) 301. és első előfordulásai közül az 1105—-1113. évit Árpád-kori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I—

XII. (Közzé teszi Wenzel Gusztáv Pest, Budapest, 1860—1874). VI. 77. — A Józsa személynévre Fehértói i. m. 170. és Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1978) 305. Legutóbb Lévai Béla felvetette, elképzelhető, hogy a helynév „... az ómagyar jó (folyó, ér, patak) szó -sa kicsinyítőképzős alakja. A település ugyanis egy erdei irtványon egy olyan földháton alakult ki, amelyet egy két ágból összefolyó ér, a Tócó balparti mellékvize vett körül. Ennek a vízfolyásnak a neve Jósa, azaz a Tócónál is kisebb ér". Józsa története a földrajzi nevek tükrében, i. m. 6., 25—26. A Tócó is a tó főnevünk kicsinyítő képzős alakja, egy tóról értelmezték át a patakra, lásd Kiss Lajos i. m. 649. 116