A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században
Nem a falunak, de éppen a templomnak első említését a Váradi Regestrum egyik 1234. évi esetében találjuk. János váradi prépost ítéletéből tudjuk meg, hogy Szemere fia Szemere az ő Józsa nevű prédiumáról (de praedio Jouse) felszabadított egy szolgáját és dusnoknak, torlónak rendelte Szent György egyháza (ecclesia sancti Georgii) részére. Végrendelete szerint minden Szent Mihály napkor a dusnoknak ott az ő emlékezetére egy kifejlett juhval, harminc kenyérrel és négy veder (idria) serrel kellett volna szolgálni. Szemere két leánya emelt panaszt, mert atyjuk halála után egyik rokona (cognatus) Kozma a dusnokot akarata ellenére erőszakkal magánál tartotta. így az szolgálatát nem teljesíthette. A prépost a nevezett egyház papját poroszlóként küldte ki, hogy a dusnokot Kozmától elhozza és szolgálatba állítsa. Lényeges az, hogy arról is rendelkezett, hogy a dusnok ott kapjon házhelyet (mansio), ahol „arbitrium magister capellae sancti Georgii" kijelöli. Kozma köteles volt a torlónak önálló gazdasága megalapításához egy tinót, négy juhot adni és még négy kepe gabonát, hogy legyen vetőmagja. 8 Ebből a peresetből vitathatatlanul megállapítható: először, hogy a nevezett Szent György egyház 1234 előtt épült, másodszor, a végrendelkező Szemere Józsa prédium birtokosa, de egyben a Szent György egyház kegyura. Más úr rabszolgáját nem szabadíthatta fel s nem valószínű, hogy más földesúr alá tartozó templomhoz rendeljen dusnokot. Szinte biztos, hogy a nevezett templom magához Józsa prédiumhoz tartozott, vagy ha nem, Szemere és bizonyára apja birtokosai voltak annak a falunak is, harmadszor bizonyos, hogy nyilván nem a Szemerével való rokonsága, hanem de iure és de facto Józsán való birtokossága alapján Kozma erővel tarthatta vissza a felszabadított szolgát. Lássuk a fentiekhez saját következtetéseinket. A Szent György egyház tatárjárás előtti építése bizonyított. Legfeljebb az szorult magyarázatra, hogy a templom mérete és alaprajza nem teljesen illik abba a képbe, melyet vidékünk XII— XIII. század fordulójától épült falusi templomairól alkottak.- Igaz, a következtetések csak általánosításokon alapultak. A templom XII. századi eredete akkor lenne vitathatatlan, ha szentélye félkörívesen záródna és az egész hajó 3—4 méterrel kisebb lenne. Ha feltételezzük, hogy az egyház a prédiumhoz tartozott, nem járunkbl megalapozás nélkül. A XI— XII. századi korai földesúri házi gazdaságok, többnyire rabszolga vagy felszabadított termelőkkel megültetett prédiumok másodvirágzása a XIII. század elejére esett. Tudjuk, hogy mind a korai, mind a kései prédiumok jelentős része a mezőgazdaság szerkezeti változása és társadalmi alapjának „túlfejlődése" miatt elsorvadt. A hosszú és nem egyenletes fejlődés útja a jobbágytelek rendszerében történő gazdálkodás felé indult már a tatárjárás után. Voltak a korai prédiumok között is egyházas prédiumok, leginkább ezek fejlődtek tényleges faluvá. Különösen ott, ahol az ismert prédium tulajdonképpen a falu (villa) határán belül volt. így a Józsa helynév eltűnését tatárjárás utáni forrásainkból azzal magyarázzuk, hogy a prédium elsorvadt ugyan, és a mellette levő falut — évtizedekkel a tatárjárás pusztítása után népesedhetett újra — az ottani Szent György egyházról nevezték el. Láttuk, hogy Józsa prédium helye nincs messze a Klastrom-parttól. A Kiskert területén előkerült kerámia a prédium, illetve az azt megelőző szállás X— XI. századtól való folyama8 Karácsonyi János—Borovszky Sámuel i. m. 302—303. — Néhány évvel korábban Kandra Kabos a Jouse nevet Ősi-пек olvasta, a későbbi Egyházasősi falu eredeti nevének. Szerinte a Szent György egyház, illetve kápolna felfogható a váradi székesegyház Szent György oltárának is. Kandra nem ismerte a szabolcsi Szentgyörgy falut, lásd A Váradi Regestrum (Budapest, 1898) 250—253. — Karácsonyi és Borovszky a templomot a valamikori Macs falu keleti részébe helyezik, ahol Józsa falu van. — Módy György: Józsa, i. m. 10. sköv. a prédium Jouse-t nem tekintette a későbbi Józsa település előzményének, nevét Szentgyörgy részbirtokosai között az 1570-es évektől feltűnt Jósa (ejtsd Józsa) családhoz kapcsolta. — Lévai Béla a Váradi Regestrum adatát tévesen 1215-re helyezte, viszont helytállóan a prédiumot és a Szent György egyházat helyrajzilag Józsaszentgyörggyel — Józsával azonosította, lásd Puszta helynév vagy családnév? = Magyar Nyelv LXXII. évf. (1976) 476—77. Szerinte a Torna, Pallag, esetleg Zelemér, Debrecen és Macs helyneveket szláv eredetűeknek tarthatjuk: Macs a szláv moch, nedves, mocsaras hely' jelentésű szó átvételéből származhat. A Tócó folyás neve is (tót-aszó -*tócó) a honfoglaláskor itt talált letelepedett, földművelő szlávok emlékét őrizheti, de talán a Jouse helynév is. — Nem vette figyelembe, hogy a Jouse birtokoseset. 115
