A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

res megoldással épült néhány falusi plébánia templom még a XIV. század elején is, ugyanígy épültek egyenes szentélyzáródású, elsősorban sekrestye nélküli templomok az 1220—30-as években. Szentgyörgy Árpád-kori templomának analógiáit megtaláljuk vidékünkön is. Nagyvagy Belső-Gúton fennálló falmaradványok nyomán 1913-ban végzett Zoltai Lajos ásatást. Ennek eredményeként megtalálta az egyenesen záródó szentély és a hozzácsatlakoztatott északi sekrestye alapjait. A hajó belső hosszúsága 8,8 méter, a szentélyé 5,6 méter. A szentély szélessége ugyancsak 5,6 m, a hajóé pedig 6,9 m. A falak vastagsága 90 cm. A bejárat nyugaton volt, ezt nem tárta fel. A romos nyugati fal és a főfalak csatlakozásánál egy-egy sarok támpillér van. 1975 őszén a műemléki helyreállítás előtt Módy György hitelesítő ásatást végzett Nagygúton. Zoltai feljegyzéseinek tanulmányozásából és a helyszín megvizsgálásából ugyanis kitűnt, hogy ő tulajdonképpen mindenütt még felmenő falak rombolt maradványait találta, azt temettette vissza. A falak mellett pedig idő hiánya miatt fél méternél mélyebbre nem ment. Az 1975. évi kutatás a nyugati bejárat feltárása mellett bizonyította, hogy a sekrestye utólagosan, egy második építési korszakban épült, szerintünk a XIII—

XIV. század fordulóján. De kiderült az, ami számunkra még fontosabb, hogy eredetileg mind a szentély sarkainál, mind a hajó és a szentély csatlakozásánál egy-egy támpillér volt. Ezek közül az északiakat a sekrestye hozzáépítésekor semmisítették meg. A keleti fal megerősítésére viszont a sekrestye csatlakoztatásánál és az eredeti falközépen egy-egy támpillért emeltek. Tehát a nagygúti templom építésekor, a XIII. század első harmadában, amit a Zoltai által szórványként talált Svégű hajkarikák is hitelesítenek, szinte teljesen azonos alaprajzú és közel azonos méretű volt, mint Szentgyörgy egyháza. (5. rajz) A hajó nagysága azért volt kisebb, mert Nagygút falukettőződéssel jött létre, a közelben ott volt Kisgút — a XII. században csak Gút — első, félköríves szentélyzáródású temploma. De a nagygúti mellett a szentgyörgyi templomhoz hasonló méretű és alaprajzú volt eredetileg a bizonyos átépítésekkel ma is fennálló acsádi (Nyíracsád) plébánia templom is. Gút és Acsád már jóval a tatárjárás előtt a Gutkeled nemzetség különböző ágaihoz tartozó családok birtokában voltak. Tanulmányunk második részében Szentgyörgy birtoktörténetének rekonstruálása ezt bizonyítja a mi falunkra is. Esetünkben nagyon is gondolatébresztő Kozák Károly feltevése, hogy az Adony (ma Nyíradony) környéki, sőt távolabbi Gutkeled birtokok falusi plébánia templomai a nemzetség adonyi monostorának templomáról mintegy mintát vettek. Az adonyi monostor-templom Kiss Lajos által feltárt maradványait Kozák értelmezte. Következtetései összegzése; a nyugati toronypáros, nagyméretű előcsarnokkal épített templom keletéit volt, bizonyosan egyenes szentélyzáródású és feltételezetten északi sekrestye-kápolnával épült. Ez valóban a tatárjárás utáni templom, véleményünk szerint inkább a XIV. század első évtizedére keltezhető. így akkor épült ki, amikor a monostorban már premontreiek voltak. Mi feltesszük, hogy a szentgyörgyi, nagygúti, acsádi plébánia templomok az 1220-as években épültek és a példát a XIII. század első harmadában már régen álló egyszerűbb alaprajzú, de egyenes szentélyzáródású adonyi nemzetségi monostortemplom szolgáltathatta. Szentgyörgy falu északi szomszédja Zelemér. Nem ismerjük első templomát, a fennálló rom és a feltárt alapfalak a XIV. század első évtizedére utalnak. Keleti szomszédja Monostor, félköríves szentélyzáródású temploma a XII. században már állott. Mindkét falu ősi Gutkeled birtok, Monostoron a nemzetség egyik családjának temetkezőhelyes monostora (Szólátmonostora) volt. Szentgyörgy déli határosa Macs. Temploma a Tócó bal partján a Köves laponyag nevű kis halmon állott, a hajdúnánási vasútvonal építésekor 1884-ben vágták át. Zoltai Lajos tulajdonképpen csak az egyenes záródású szentély keleti részét és a hajó északi fala alapozásának egy szakaszát tárhatta fel. A többi fal maradványok benyúltak a vasúti töltés alá. Az egyenes záródású szentély belső szélessége 4,95 méter, falainak vastagsága 96 cm, a szentély mindkét sarkán támpillér volt. A fellelt északi alapárok vonalából számítva Zoltai szerint a hajó 1,8—2 méterrel volt szélesebb, mint a szentély, tehát 8,45—8,65 m. Ez a hajó belső szélességét 6,55—6,75 méterben adja meg. Az így nyert adatokból és a szentély keleti falának a vasúti töltéstől való 13,8 méter távolságából ki lehet számítani — ha a szentély hosszúsága annyi, mint a szélessége, tehát 4,95 méter —, hogy a hajó belső hossza meghaladta a 9 métert. Macs temploma tehát valamivel kisebb volt, de alaprajza nagyon is hasonló a közeli Szentgyörgy temploméhoz. A Gutkeled falvak templomépítési kisugárzási körében elképzelhető, hogy egyik templom példája volt a másiknak. De melyik épült előbb? A Bihar megyei Macs a tatárjárás előtt nem volt Gutkeled birtok. Vagy csak nincs rá okleveles adatunk? Zoltai egy megfigyelése viszont felhívja a figyelmet a macsi 101