A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

templom szentélyének esetleges átépítésére. A szentély és a támpillérek tégláinak mérete 28 x 13 x 7 cm, ennél szélesebb és vékonyabb téglát csak egy töröttet talált. Faragott követ vagy más, mint írja, „stílusjellemző tárgyat" nem lelt. Viszont a templombelső valamikori festett voltát egy vörös szalag-díszítést megőrző vakolatdarab bizonyította. A szentély „Tégláinak méretei pedig elütnek mindkét kor (ti. román és gótikus stílus, szerzők) leggyakoribb téglaalakjaitól: elütnek pedig különösen vastagságra nézve. Éppen ezért e keskeny, vastag derékszögű paralelogramma alakú téglák égetését hajlandó vagyok a csúcsíveskor legvégére tenni. így a szentély csak néhány évtizeddel épülhetett elébb, mint ahogy Macs elpusztult, vagyis a X VI. század első évtizedeiben, ami azonban nem zárja ki a hajó régibb voltát (kiemelés a szerzőktől)".

5 Nos, ezt a megfigyelést másként is lehet magyarázni. A templom szentélye eredetileg félköríves záródású volt, így megelőzte korban a szentgyörgyit. Tanulmányunk második részében kifejtjük, hogy a birtoktörténeti eseményeket, a Szentgyörgy birtokért folytatott pereket úgy értelmezzük, hogy a XII. század végén egy nagy határú Macs falu volt — lehet, ez a neve csak később állandósult — és előbb épült, 1170—1190 között az a templom, melynek szentélyét a XIII. század végén egyenes záródásúvá alakították át, az akkor már több mint fél évszázada álló szentgyörgyi templom szentély megoldásának mintájára. Ha ugyanis az 1490—1520-as években történt volna az átépítés, valószínű, hogy sokszögzáródású szentélyt építettek volna, amire példa volt a Macstól északra eső Zeleméren. Különben is a falu a debreceni uradalom tartozéka volt, Szentgyörgy a várdai uradalomé. A macsiak a szentély átépítésekor miért a szentgyörgyi templomot példázták volna? Megállapíthatjuk, hogy minden okunk megvan arra, hogy a szentgyörgyi templomot besoroljuk területünk legkorábbi egyenes szentélyzáródású falusi plébánia templomai közé, építési idejét legkésőbb 1233. évben, legkorábban az 1210-es években adhatjuk meg. Lássuk, a feltárt alapmaradványok mellett a leletek megerősítik-e a templom XIII. század első harmadában történt építéséről vallott nézetünket. Ilyen szempontból fontos leletünk került elő a hajón belül 1 méter mélyen, ott ahol a déli fal közel felét teljesen kiszedték a döngölt agyag alapozásig, egy riolit tufából faragott sérült szenteltvíztartó. (Ltsz. DM. IV. 85. 2. 38.) Durván megmunkált, rusztikus darab, feltehetően úgy alakították ki nagyobb kőből, hogy az falba vagy oszlopba volt beépítve. Magassága 21 cm, szélessége a hátsó falnál felül 27 cm, az alján 16 cm, mélysége a hátsó fallal 17,5 cm. A sza5 A Nagy- vagy Belső-guti ásatásra Zoltai Lajos: Ásatások a nagy- és kisguti templomnál. Jelentés Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1913. évi működéséről és állapotáról (Debrecen, 1914) 49—53. Módy György ásatási jelentése a Déri Múzeum Régészeti Adattárában. — Az adonyi monostor-templomra, a két guti, acsádi falusi plébáni • templomokra lásd Kozák Károly: A nyíradonyi premontrei prépostság 1936-ban feltárt maradványai. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974. {Módy György és Szendrey István közreműk. szerk. Dankó Imre, Debrecen, 1975) 267—281. — Az egyenes szentélyzáródású templomok korára legújabban lásd Rácz Zoltán: Hajdú-Bihar megye középkori templomai. In: A műemlékvédelem negyedévszázada HajdúBihar megyében, 1958—1983). Szerk. Angyal László Debrecen, 1984) 75—80. Rácz csattanósan bizonyítja, hogy a XIII. században egy időben építettek félköríves és egyenes szentélyzáródású templomokat, kiemeli: „A típust nemcsak az apszis határozza meg". Gut esetében nem helytálló az a megállapítása, hogy a két templomot egy időben építették. Építésük között háromnegyed évszázad volt. Az első templom 1160 előtt épült, a másik 1236 táján. A falu a tatárjárás utáni felújuláskor kettőződött meg rokon családok kezén, a nagyguti templom sekrestyéjét 1270—80 körül építhették. A Gutkeled nemzetség sárvármonostori főág ún. Farkas ága 1289. évi osztozkodásakor szerepel két Gut nevű falu. Az osztozkodás már félévszázaddal korábban végbement folyamat eredményeként ír két Gut-ról, nem 1289 körül alakult ki két település a valamikori közös határon, mint Kozák gondolta. A macsi templomra Zoltai Lajos: Macs — hajdan Hosszúmacs — története és temploma. 1912. évi Múzeumi Jelentés (Debrecen, 1913) 30—47. Az 1912. november 18., 21—23. és 1913. március 14-én folytatott kutatásról, a feltárt szentély rajzával együtt lásd Zoltai Lajos ásatási naplói, 1912. és 1913. évi füzet, 164—166. old. ill. 62. old. Déri Múzeum Régészeti Adattára. A templom körüli temető több rétegű volt — két-három soros. Mint Zoltai írja: „Különböző nagyságú 20—25 csontváz közül csak egynél volt némi ékszerféle: a bal homlokon néhány szem gyöngy, s három kerek bronzlemez, beléjük sajtolt hatágú csillaggal, süvegen viselt boglár alkatrészei; meg a derék táján talált vésett indás díszítésű, kapcsos bronzpántok s féldomború bronzlemezkék: egy bőröv díszei." Nyilván a XV—XVI. századi — tehát a legfelső sírok — leleteit találta meg a felbolygatott területen a szentély belsejében és attól délkeletre és délnyugatra. 102