A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sümegi György: Adalékok a Debreceni Műpártoló Egyesület történetéhez

képzőművészeti kiállítását) az egyesület kiállításain általában csak debreceni művészek szerepeltek és évente több kiállítást is szerveztek. Azonban már a DME 1911. évi decemberi tárlatán is főleg debreceni festők állítottak ki. (Ez a debreceni festők ez időben történt létszámnövekedésével is összefügg.) Az 191 l-es kiállításon Bakoss Tibor 14, Bors Károly 14, Csűrös Béla 19, Dienes János 23, Hajdú Béla 22, Leszczynszki Kornél 15, Pálffy József 24, Toroczkai Oszvald 39 stb. képpel szerepelt. Összesen 200 képet láthatott a közönség.

10 A debreceni festők többsége tagja volt a DME-nek. Hozzá tartoztak a 20-as évek elejétől: Balezer György, Bánszki Tamás, Csűrös Béla, ifj. Kovács János, Nagy Ferenc, Dobi Oláh István. Ök a határozott festői naturalizmus magas színvonalát tartva és megőrizve dolgoztak. Toroczkai Oszvald, a nyugtalan, kutató, állandóan kísérletező egyéniség, Dienes János pedig nyugodt, de nagyfeszültségű művész: ők ketten jelentették a DME súlypontját. Gáborjáni Szabó Kálmán, Holló László, Sennyei Oláh István pedig a modernebb, újra fogékonyabb, kutató szárnyát képviselték a DME-nek. Miután a számbeli növekedés és szervezeti erősödés következtében elérték, hogy csak debreceni művészek állítsanak ki az évi kiállításokon (így a nagy reprezentatív kiállítások sora megszakadt) központi probléma lett a kiállítási helyiség kérdése. A Városi Tanács jóvoltából a DME évente átlagban egy kiállítást rendezhetett a Városi Tanács üléstermében. Az egyre dinamikusabbá váló DME művésztagjait azonban már nem elégítették ki ezek az évenkénti egyszeri tárlatok. A város — objektív akadályok miatt — nem tudott évente egynél több kiállítást engedélyezni. Így a DME legaktívabb művésztagjai új kiállítási helyiség után néztek. A DME tagjai már 1910. április 2-án a Géresi Kálmán tankerületi főigazgató, Csokonai-köri elnök vezetése alatt tartott értekezleten (ahol a DME mellett a Csokonai-kör, a városi múzeum, valamint a Zenekedvelők Társasága és Köre vett részt) elhatározták, hogy küldöttség útján közlik a város polgármesterével és főispánjával, hogy „sürgősen szükségesnek tartanak oly önálló közművelődési házat, amely hajlékot adjon a városi múzeumnak és a Csokonai-körnek és amely magába foglaljon előadásra, felolvasásra, műkiállításra és hangversenytartásra több termet."

11 Az „önálló közművelődési ház", a Déri Múzeum elég lassan épült, s így a festőművészek saját erőből próbálták megoldani a kiállító helyiség problémáját. A kiállítási helyiséghiány érlelte meg a Művészház gondolatát. Toroczkai Oszvald (1921-től ő volt a DME igazgatója) kezdeményezésére alapították meg a debreceni képzőművészek a DME égisze alatt a vidék első Művészházát, 1924. november 9-én. A Művészházat a Béke útja 5. sz. alatti házban (régen Szent Anna utca) létesítették. Itt egy emeleti fényképész műtermet és a hozzátartozó helyiségeket alakították át kiállítási termekké és közös műteremmé. Az átalakítás anyagi alapját az alapító 12 művész (Balezer György, Bánszki Tamás, Csűrös Béla, Dienes János, Holló László, ifj. Kovács János, Nagy Ferenc, Dobi Oláh István, Sennyei Oláh István, Gáborjáni Szabó Kálmán, Toroczkai Oszvald festők és Nagy Sándor János szobrász) 1—1 grafikáját tartalmazó, 50 példányban kiadott albummal teremtették meg. A Művészházat egy, a DME mellett működő szervezet, a Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete irányította. Ez egyidőben alakult a Művészházzal. Az 1924. november 9-én tartott alakuló ülésen elfogadták a debreceni képzőművészek és iparművészek egyesületének alapszabályait. Az elfogadott szabályzatnak mintául a DME 1901-ben megfogalmazott alapszabály szolgált. Persze némi változások is megfigyelhetők. A Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének célja: ,,a debreceni és kelet-magyarországi képzőművészet és iparművészet fejlesztése a képzőművészetek és iparművészetek szellemi és anyagi érdekeinek 10 HBmL, X. 57/2. A DME iratai 1900—1937. A DME 1911. év december havában tartott kiállításának tartalomjegyzéke. 11 Jelentés a Debrecen szabad királyi város múzeuma 1910. évi működéséről és állapotáról (Debrecen, 1911) 14. 560