A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sümegi György: Adalékok a Debreceni Műpártoló Egyesület történetéhez

előmozdítása, a művészetek és műízlés terjesztése."

12 A megfogalmazott célból kiderül, hogy az iparművészetet is felkarolja az újonnan megalakult egyesület, és nemcsak Debrecenben, hanem egész Kelet-Magyarországon akarja betölteni hivatását. A kitűzött célok elérése érdekében „állandó kiállításokat rendez debreceni és idegen művészek munkáiból az erre a célra fenntartott Művészházban; a Művészházzal kapcsolatban grafikai műhelyt és közös műtermet tart fenn a debreceni művészek számára; a képzőművészet és iparművészet köréből vett tárgyakról felolvasásokat és előadásokat tart; kiadványok útján terjeszti a képző- és iparművészetet; arra érdemes művésznövendékeket erkölcsileg és anyagilag támogat."

13 Két nagyon fontos, új momentumot fedezhetünk föl. Egyrészt grafikai műhely és közös műterem létesítése. Az eddigiekhez képest nagyon fontos, hiszen ez lehetővé teszi, hogy együtt, egy helyen, modell után dolgozzanak a művészek, és ez nemcsak párbeszédek kialakulására, hanem komolyabb szakmai elmélyülésre is alkalmas. A Művészházban klubszerű élet is folyik: megbeszélésekkel, vitákkal. Másrészt éppen ezeken a közös festési vagy aktrajzolási alkalmakon tudták irányítani a fiatal tehetségeket. A Művészház szabadiskola jellegű állandó esti akt tanfolyamán a törzs-művésztagok ingyen korrigáltak. A Művészház közös grafikai műhelyében nagy lendülettel fejlődhetett a sokszorosító grafika is. A Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete az alakuló közgyűlésen megválasztotta az egyesület vezetőségét: Elnök és igazgató: Toroczkai Oszvald Alelnök: Dienes János Titkár és műtáros: Sennyei Oláh István Pénztáros és háznagy: Balezer György lett. A DME és az újonnan életre hívott Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének vezetősége és összetétele között az a legnagyobb különbség, hogy míg a DME vezetősége, irányítói általában nem a művészek közül kerültek ki, ugyanakkor a Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Eygesületét a megválasztott művészek vezették. A másik szembetűnő tény — ami azonos a két szervezet között —, hogy a DME-nek és a Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének is két határozott vezető egyénisége volt: Dienes János és Toroczkai Oszvald. A DME és a Debreceni Képző- és Iparművészek Egyesülete által igazgatott Művészház viszonyát megvilágítja Toroczkai Oszvaldnak, a Művészház igazgatójának 1925. június 25-én kelt levele, melyet a DME vezetőségéhez intézett: „A Debreceni Művészház felajánlja a debreceni Műpártoló Egyesületnek, hogy: a debreceni Műpártoló Egyesület tagjai a Művészház kiállításait díjtalanul látogathassák ; az ez által nyújtott kedvezményt a Műpártoló Egyesület a tagdíjak egy részének átengedésével váltsa meg a Művészháztól. Indoklás: a Műpártoló Egyesület csak ritkán tarthat kiállítást, s így kevésszer ad magáról életjelt. Feltétlenül előnyére szolgál, hogy a művészházi kiállításokat ingyen látogathatják tagjai. A Műpártoló Egyesület rendeltetése, hogy a magyar művészet és közönség között lehetőleg intenzív kapcsolatot teremtsen. Ez a kapcsolat a kiállítások állandó látogatásával teremthető meg. A fenti kedvezmény nagyban hozzájárulna a közönség érdeklődésének fokozásához. A Műpártoló Egyesület saját érdeke, hogy minél több tagot szervezhessen, s a tagoknak minél több kedvezményt és műélvezeti lehetőséget biztosítson."

14 A javaslatot a DME elfogadja, így a Művészház összes kiállításait ingyen látogathatják, s ennek ellenében a 30 000 koronás tagsági díj 30%-a a Művészházat illeti. A DME azt a javaslatot, 12 HBmL, X. 60/1. Debreceni Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete alapszabályai (Debrecen, 1924). 2. 13 Uo. 3. 14 HBmL, X. 60/1. Toroczkay Oszvald levele a DME elnökségéhez. A levél keltezése: Debrecen, 1925. június 25. 561