A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

u., de a házszám lemaradt a levélről) küldje vissza a mellékelt nyugtát aláírva. Nyilván ezek után adták csak fel a pénzt, de ennek már nincs nyoma a levelezésben. Az ékszerész látogatását követően ötödnapra Párducz Mihály kiszállt Kiskunmajsára. Kuklás Jenő (Mátyás király u. 21.) gazdálkodóval kimentek a falu közvetlen közelében levő földjére. Kuklás szerint szőlőalá fordításkor 17 sírt találtak. Ezekben kerámia és gyöngymellékletek voltak, de mind elhányták. Az arany ékszereket rejtő sír D—É irányítású volt. A tanya udvarában is kerültek elő sírok, részben önállóan egy-egy sír, részben egy csomóban ossariumszerűen. Ezen a részen a sírok Ny—

К tájolásúak voltak. Mellékletet ezekből nem tudtak felmutatni. Lehetnek népvándorláskoriak, de még valószínűbb, hogy a tanyától DK-re húzódó dombháton észlelt középkori település temetője van ezen a helyen. A mellékelt vázlatból (5. rajz) kitűnik, hogy csupán a tanya mögött van egy kb. 10 m széles földsáv, melyet még nem háborítottak. Ezen kívül érintetlen még a tanyától DK-re levő nagyobb terület, melyen kukorica van. Mivel kukoricatörés után szőlővel ülteti be a tulajdonos ezt a területet, kívánatos lenne az ásatás — fejezi be jelentését Párducz Mihály/'

1 Ebből nyilván nem lett semmi, mert leletmentésnek nincs nyoma a MNM Adattárában. Egyetlen ügyünkkel kapcsolatos eseményről van még tudomásunk. 1950. augusztus 17-én ifj. Kuklás Jenő 10 db borostyángyöngyöt hozott a kiskunmajsai lelet további részeként a Magyar Nemzeti Múzeumnak, melyről az átvevő (Fehér Géza) elismervényt adott a tulajdonosnak. Párducz Mihály minden bizonnyal szabadságon volt, ezért nem ő vette át az anyagot. Nyilván ezért írt, szokásától eltérően, viszonylag későn (szeptember 8.) levelet Párducz Mihály ifj. Kuklás Jenőnek (Kiskunmajsa, Király u. 24.), melyben megköszöni a kiskunmajsai lelethez tartozó 10 borostyángyöngyöt, melyet ígéretéhez híven behozott/''' A leltárkönyv sorrendjét követve, de annál részletesebben, adjuk a leletek leírását: 1. Fülbevaló, arany (VI. 18.). A téglalap alakú aranylemez jó egyharmadát drótszerűen kerekre kalapálták, majd a végét elvékonyították. Az aranylemez másik végét vékonyra kalapálták, azután tölcséresen egymásra hajlították. Ebbe csúsztatták az elvékonyított végét. A fülbevaló testén, három helyen, egymástól szabályos távolságban, négy-négy gömböcskéből álló gúlaalakú granuláció ül. Lsz: MNM 7/1949. 1. Átm: 3,1—3,5 cm, súlya: 3,92 gr, régi Fn: 136.6., új Fn: 3422. An: 636, E: 51/a. 2. Csüngő, arany (VI. 19.). A patkóalakú aranylemez közepén borda fut körbe. Pereme, mindkét oldalon, enyhén feltüremlik. Nyitott végére, keskeny aranyszalagból, kerek rekeszt forrasztottak. Benne feketés paszta nyomai láthatók. Közepére kerek aranylemezt forrasztottak, melyre keskeny szalagból levélalakú rekesz került. Benne feketés paszta nyomai vannak. Kicsi füle sima aranypántból készült. Lsz: MNM 7/1949. 2., Átm: 1,9 cm, súlya: 1,53 gr, régi Fn: 136.6, új Fn: 3422, An: 637, E: 51/a. A leltárkönyvben még a következő három tárgy szerepel, de ezeket nem sikerült megtalálnunk: 3. Szürke, jól iszapolt kis kancsó. Méretei nem kerültek feljegyzésre, de rajz van róla. Ebből kiderül, hogy eredetileg egyfülű volt, mert indításának csonkjai egyértelműen kivehetők a rajzon. Párhuzamait számos későszarmata temetőből ismerjük.''

5 Nem tartozhat az aranyfülbevalós sírhoz. Nyilván az említett 17 sír valamelyikéből került elő. 4. Hosszúnyakú edényke. (A szűkszavú leírás nem elegendő a közelebbi meghatározáshoz.) 43 Jelentése 1949. július 27-én kelt. 44 Bizonyára tévesen szerepel a címzésben Király u. 24. Kimaradt a „Mátyás" szó, tehát ifj. Kuklás Jenő együtt lakott apjával. 45 Párducz (1959) 350. és II. tábla 18. 290