A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

12. ISMERETLEN A Nemzeti Múzeum régi, nem azonosítható anyagából való a következő lelet: Henger alakú aranygyöngy bordás díszítéssel, 2 db (III. 5—6.) Lsz: MNM Népv. 62.155.31., H: 0,6—0,7 cm, súlyuk együtt 0,17 gr, régi Fn: 136.13, új Fn: 3420, An: 635, E: 51/a. 13. ISMERETLEN A Nemzeti Múzeum régi, nem azonosítható anyagából való a következő lelet: Fülbevaló, aranyból (III. 7.) A téglalapalakú aranylap felső harmadát kerekre kalapálták, végét fokozatosan elvékonyították. Másik végét laposra kalapálták, majd tölcséresen egymásra hajlították. Ebbe a tokba csúsztatták az elvékonyodott végét. Testét, egymástól szabályos távolságra levő 3 gúlaalakú, közöttük 2 egy szemből álló granuláció díszíti. Lsz: MNM Népv. 62. 155.34., Átm: 3,8 cm, súlya: 3,65 gr, régi Fn: 127.3., új Fn: 3433, An: 448, E: 25. 14. ISMERETLEN A Nemzeti Múzeum régi, nem azonosítható anyagából való a következő lelet: Csüngő, lapos aranylemezből. Patkóalakú két végén, kerek rekeszekben, fekete paszta díszíti. Szalagfülét kis nittel erősítették testéhez. Lsz: MNM Népv. 62.155.35., Átm: 2,1 cm, súlya 1,44 gr. Fn: 127.11., de ez lappang, már a kartonról is hiányzik a fényképe, An: 524, E: 35, de jelenleg a MNM régészeti kiállításában van. 15. KECEL — Csiikástó Nagy Sándor, a keceli kultúrház igazgatója jelentette a Nemzeti Múzeumnak, hogy Tósaki József (Kecel, III. kerület) szőlő alá forgatáskor csontvázakat, arany és bronz tárgyakat talált. Valamilyen épület alapfalai is előkerültek. A Régészeti Adattár Kiss Györgyöt küldte a helyszínre, aki 1955. január 24-én megtekintette a lelőhelyet, mely a községtől É-ra, kb. 8 km-re fekszik, az ún. Csukástó nevű dűlő területén. A Kiskőröst Kalocsával összekötő út kereszteződésétől 3 km távolságra a síkságból jól kiemelkedő domb terül el. Átmérője 300 méter. A leleteket magában rejtő terület ennek déli oldalán fekszik. Az erős fagy miatt csak a közvetlen környékét vizsgálta át. A bolygatatlanul hagyott lábszárcsontokból megállapította, hogy a női váz — a találó elbeszélésének megfelelően — valóban hason feküdt. Közvetlen környékén még három vázat dobtak ki, ezeknek azonban csak csonttöredékét sikerült megtalálnia. A domb legmagasabb részén középkori templom és temető sejthető. Alatta 80—90 cm mélységben szarmata temető feküdt. Ez alatt kora vaskori telep terül el. Tavaszi ásatásban állapodtak meg.

22 Ennek azonban semmi nyoma sincs, a megmaradt iratanyagban. Hogy ilyen leletmentés mégis volt, azt az egyik ma is élő munkás elbeszéléséből tudjuk. 1981. április 9-én Biczó Piroska régész társaságában megkíséreltük a helyszínen megtalálni az 1955-ben előkerült szarmata sírok helyét. 22 MNM Régészeti Adattára 267. К III. és ugyanaz a jelentés a kecskeméti múzeumban 1/68. 141. szám alatt. Kelte 1955. január 11. 277