A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Poroszlai Ildikó: Későbronzkori edény-depot lelet Debrecenből
nek, hogy a berkesz-demecseri csoport az észak-alföldi halomsíros kultúra későbbi, nyírségi térhódításának eredményeképpen jött létre, tekintve, hogy már korábban is ott élt. 54 Az edényformák és díszítések Komarovo és Noa kultúrákban fellelhető párhuzamai alapján 55 keleti etnikum betelepedésével számol a RBD elején, 56 egyes újabb vélemények szerint már a RBC második felében. 57 A csoport életének végét elrejtett raktárleletek jelzik. 08 A behatolók a Gáva kultúra népe. Támadásuk elől a lakosság egy része elmenekült, 59 de a gávai leletek számos helyi gyökerű kerámiaformája, valamint a raktárleletek helyi eredetű fémtípusai azt látszanak bizonyítani, hogy a népesség nagy része a helyén maradt. 60 A késő bronzkor 1—2-ben a hajdúbagosi csoport él Debrecen és környékének területén. A csoport törzsterületét a lelőhelyek alapján sikerült körvonalazni. Gí Mint tudjuk, a középső bronzkorban ezen a területen a gyulavarsándi kultúra élt, s a csoport kialakításában fontos szerepet játszott. Tudatosan használtam mindenütt a „gyulavarsándi kultúra" megnevezést a megtévesztő „ottományi kultúra" helyett. 62 Az ottományi kultúra alatt mást ért a szlovák, mást a román kutatás és a magyar szakirodalom sem egyértelműen használja. A szlovák kutatók három szakaszra osztják a kultúrát; az általuk Otomanská I-nek (RBA2) nevezett kora bronzkori leletanyag megfelel a magyarországi hatvani kultúrának, a klasszikus, azaz Otomanská II (RBA2—A3) a füzesabonyi kultúrának, a III. fázis alatt pedig (RBBi—B2) a bodrogszerdahelyi fázist értjük. 611 A román kutatók az Otomani kultúra töretlen fejlődéséről beszélnek a korai bronzkortól kezdve a korai vaskorig. Ordentlich is három fázisra osztja a kultúrát; az erdélyi Otomani I. a magyarországi kora bronzkori ottományi kultúrának, az Otomani II. a gyulavarsándi kultúrának, a III. fázis pedig a gyulavarsándi kultúra halomsíros hatásra továbbfejlődött változatának (pl. hajdúbagosi csoport) felel meg. ,v ' Bóna István egy kora bronzkori leletanyagra használja csak az ottományi kultúra elnevezést (pl. Békés-Várdomb alsó rétege), míg a középső bronzkorban 54 Kovács, Т.: Das kulturelle Bild ... 44. jegyzet. 55 Florescu, M.: Contributii la probléma inceputurilor epocii bronzului in Moldova. Arch. Moldovei II—III (1964) Abb. 4., 5., 6., 2., 3., 3., 1., 1., 3—5. — Zaharia E.: Das Gräberfeld von Balintesti-Cioinagi und einige Fragen der Bronzezeit in der Moldau. Dacia VII (1963) III. t. 10. 56 Kovács.T.: Eastern ... 27—58. 57 Kemenczei. Т.: Das spätbronzezeitliche Urnengräberfeld von Alsóberecki. FA XXXII (1981) 89. — Hüttel, H.—G.: i. m. 43. 58 Kemenczei Т.: Adatok Észak-Magyarország ... 186. 59 Soldanesti temető sírjai: Meljukova, A. I.: Pamjatniki skifskogo vremeni lesostepnogo srednego Podnestrovja. MIA 64 Ц958) 16. kép 1—2., 21. kép 1., 2., 4. 60 Mozsolics, A.: i. m. 123. — Horedt, K.: Asezárea fortificata din perioáda tirzie a bronzului de la Sighetul. Germania 45 (1967) 42—50. 61 Kovács Т.: A hajdúbagosi. . . Függelék. 62 Vö.: Kovács Т.: A hajdúbagosi ... 35. — Kemenczei Т.: Adatok a Kárpát-medencei ... 164—165. 63 Hájek, I.: Zur relativen Chronologie des Aeneolithikums und der Bronzezeit in der Ostsiowakien (Kommission für das Aeneolithikum und die ältere Bronzezeit, Nitra 1958. (Bratislava, 1961) 62. — Novotny, B. —Kovalcik R.: Sidlisko zo starsej doby bronzovej pri Spisskom Stvrtku, okr. Spisska Nova Ves. Musaica XVJII. (VII) 1967 46. — Tocik A.—Vladár J.: i. m. 363—422. 64 Ordentlich, f.; Poszelenija ... 115-, — Ordentlich, I.: Die chronologische... 97. Bader, Т.: Cultura . .. 509—535. 96
