A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Muzeológia - Dankó Imre: A vásár-piac mint urbanizációs tényező Debrecen életében a XIX. századi kéziratos térképek alapján
árusítást; a kereskedelem egyébként a városi polgárok féltékenyen őrzött monopóliuma volt." 17 ' A közelmúltban két kiadvány is foglalkozott a Hajdú-Bihar megyei Levéltár kéziratos térképeivel. 15 Mindkét kiadványt, amelyek voltaképpen térképkatalógusok, számos, a térképeket hasznosító módszertani tanulmány kísért. 16 A magunk részéről a kéziratos térképek néprajzi értékesítésének, hasznosításának néhány lehetőségéről beszéltünk. 17 Természetesen ezek a módszertani tanulmányok általánosságban mozogtak, összefoglaló módon tárgyalták a kérdéseket még ha a példatár meglehetősen részletes, aprólékos volt is mindkét esetben. Ezúttal, bizonyos csoportosítással, azokkal a kéziratos térképekkel, illetve a térképek azon adataival kívánunk foglalkozni, amelyek Debrecen vonatkozásában az árucsere urbanizációs jelentőségére hívják fel a figyelmet és aligha pótolhatók más forrásokból nyert ismeretekkel. A Debrecent ábrázoló XIX. század eleji kéziratos térképek egy részén nyomon követhetők a középkori eredetű, monopolisztikus árusítóhelyek, áruraktárak, illetve a regálé jogon a város tulajdonát képező boltok, korcsmák (csárdák) helyének és egyéb viszonyainak alakulásai. Egy 1824-ben készült térkép például nagy részletességgel ábrázolja a „Cs. Kir. Só Officium"-ot, mellette a „Só Depositoriumok"-at, és jelzi „A' Só Ház Fundusához szakasztandó föld"-et is. 18 Vagyis, térképünk mindennél pontosabban, méretarányosan, környezetével együtt feltárja a monopolizált sókereskedelem debreceni körülményeit. Hasonlóan fontos árucsere, egyben urbanizációs adatokat tartalmaz egy, a viszonylag korai szervezett debreceni erdőgazdálkodásra is fényt vető 1834-ben készült térkép. Ez „Fa Lager" felirattal jelzi a város keleti szélén (ma is meglevő) erdőgazdasági faraktárt. 19 A fatelep elhelyezése is mutatja, hogy a debreceni erdőkitermelés a város keleti határrészein levő erdőkre támaszkodott. 20 A dohány is a korán monopolizált termények közé tartozott. Forgalmát különféle, ám hosszú ideig nem központi, hanem helyi megkötöttségekkel korlátozták. Erről beszél egy 1845-ből származó térképünk, amely „Dohány tér" felirattal jelzi a „Czegléd utsza" végén, tehát nagyjából a későbbi Dohány Fábrika, mai Dohánygyár helyén, a dohány tároló- és árusító helyet 21 A középkor egyik legfontosabb boltja a szék, azaz a mészárszék volt. Egy korai, 1808-ból való térképünk két „Mészárszékek" feliratot is tartalmaz, a város legforgalmasabb helyén, a Piac utcán. 22 Az egykorú árucsere, a közlekedés szempontjából különös fontossággal bírtak a korcsmák, vendégfogadók, csapszékek. A térképeken ábrázolt csárdák, csapszékek stb. esetében azok az adatok is rendkívüli jelentőséggel bírnak, amelyek a korcsma, 14 Gyimesi Sándor: Vásárok és kereskedők Debrecenben a feudális kor végén i. m. 5. 15 Komoróczy György (szerk.): Hajdú-Bihari Kéziratos térképek. Debrecen, 1972., Gazdag István (szerk.): Hajdú-Bihari kéziratos térképek. Debrecen, 1982. 16 Mesterházy Károly: A kéziratos térképek régészeti hasznosítása. 191—196.; Komoróczy György: A térképek történeti forrásértéke. 209—228. az 1972-ben megjelent első kiadványból. — Mesterházy Károly: Hajdú-Bihar megye területének Árpádkori településtörténeti vázlata. 79—89.; Módy György: Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a török hódoltságig. 90—102.; Mesterházy Károly: A kéziratos térképek régészeti hasznosítása. 103—107. A második, az 1982-ben megjelent kiadványban. 17 Dankó Imre: A térképek néprajzi hasznosításának kérdései. 197—208. az első, 1972ben megjelent kiadványban. Vő.: A kéziratos néprajzi térképek felhasználásának szempontjai. 108—124. a második, az 1982-ben megjelent kiadványban. 18 HBmL. Dv.T. 1041. 19 Uo. Dv.T. 1106. 20 Módy György: A debreceni erdőspuszták története 1945-ig. (Debrecen, 1981); Penyigei Dénes: Debrecen erdőgazdálkodása a XVIII. században és a XIX. század első felében (Bp. 1980); Balogh István: Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez (Debrecen, 1936). 21 HBmL. Dv.T. 1159. 22 Uo. Dv.T. 908. 607
