A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Muzeológia - Dankó Imre: A vásár-piac mint urbanizációs tényező Debrecen életében a XIX. századi kéziratos térképek alapján
csárda helyének fontosságára, a csárda-vendégfogadó stb. körülményeire, felszereltségére, netán jogi viszonyaira utalnak. Egy 1810-ből származó térkép például, amely a „Szeles-Vendégfogadó"-t ábrázolja címében is jelzi helyét, áruárucsere-kapcsolatait. A térkép címe ugyanis ez: ,,A' Péterfiai Kapu előtt az újonnan építendő Salétrom főző Háznak a fekrész formája". Az építendő Salétromfőző bizonyára nagy szekérforgalmat fog lebonyolítani. A forgalom zavartalanságát nagyban elősegíti majd a Szeles Vendégfogadó."' Egy 1817-ben készült térkép „Barak Csapszék"-et jelöl, a mezőkre kijáró út mellett. A csapszék neve — barak — is jelzi, hogy olcsó, nem is annyira mulató, mint inkább várakozó, munkába menendő gyülekezőhelyről volt esetében szó. 27 ' Több olyan csárdacsapszék név is megörökítést nyert térképeinken, amelyek határrész-, városrésznevet tartalmaznak. Ilyen az 1834-ben jelzett „Nyulas Csapszék". 25 Különösen fontosak az olyan térképek, amelyek egy-egy csapszéket-csárdát a lehető legteljesebb módon tartalmaznak. Az 1834-ben készült, „a Kadarts Vendégfogadóhoz tartozó földek"-et ábrázoló térkép például a vendégfogadó beosztásos alaprajzát is közli. A vendégfogadóhoz tartozó földek pedig a hozzátartozó legelőterületeket, kaszálókat is tartalmazza, amelyek rendkívüli fontossággal bírtak a debreceni vásárokra vagy onnan hajtott jószágok pihentetése, etetése szempontjából. 26 Egy-egy nagy csapszék, vendégfogadó vagy csárda strukturális megismerése szempontjából jelentős az előbbi térképhez hasonlóan minden olyan térkép, amely a kérdéses csapszéket, vendégfogadókat aprólékosan, a különböző tereptárgyak közt ténylegesen meglevő arányok szerint, méretarányosan ábrázolják. Ezek közül a térképek közül kiemelkedő jelentőségű az az 1844-ből származó térkép, amely Debrecen híres, az árucserében kimagasló jelentőséget betöltő Gillányi-csapszéket ábrázolja. 27 A Gillányi nem akárhol állt, hanem a közlekedés, az áruszállítás szempontjából fontos helyen, a „Nagy Ország Űt Váradról" mellett. A térkép szépen feltünteti a nagy „Kapu"-t. Egy másik csapszéktérkép még konkrétabb: ,,A' Morgó Csapszék telekje tészen az újabb Szabályozás szerént 188 3/4 Q öleket; 's esik az 5dik Osztályba" — mondja és egy másik feliratban azt is elmondja, hogy a „Csapó Utszai Csapszék Morgó"-ról van szó. 28 Végezetül arról a térképről szólunk még, amelyik minden más adatnál, említésnél plasztikusabban mutatja a csárdák-csapszékek és az árucsere-vásárok közti erős, közvetlen kapcsolatot. Egy 1845-ből ránk maradt térkép a Péterfiai csapszékről ezt mondta: ,,A' Csapszék egész udvara jelenleg Bőr vásár helyül használódik." 29 A mindennapos piacok fő árucikkei a különböző élelmiszerek voltak. Térképeink közül ilyen szempontból azok a legfigyelemreméltóbbak, amelyek jelzik az egyes élelmiszerek árusítási helyeit. Mint például az 1826-ban készült térképünk is, amely feltünteti a „Csík = Hal = Rák Piacz", valamint a „Hentesek és Mészárosok áruló helye"-t. !0 Ezek a speciális elárusítóhelyek a város forgalmas utcáinak különböző részein alakultak ki, gyakran változtak is. Velük szemben bizonyos állandóság jellemezte a központi piacot, piacteret, amit térképeink általában „nagy" jelzővel illettek, mint egy 1827-es térképünk is: „Csapó Utszai N. Piacz". :u Vagy egy sokkal korábbi, 1803-ból való térképünk „Nagy Piatz" felirata is így mondja. 32 A volt Dégenfeld, ma Tóthfalusi tér mindig városunk 23 Uo. Dv.T. 950. 24 Uo. Dv.T. 1012. 25 Uo. Dv.T. 1106. 26 Uo. Dv.T. 1105. 27 Uo. Dv.T. 1153. 28 Uo. Dv.T. 1160. 29 Uo. Dv.T. 1161. 30 Uo. Dv.T. 1067. 31 Uo. Dv.T. 1074. 32 Uo. Dv.T. 908. 608
