A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: Talaj-coleopterológiai összehasonlító vizsgálatok a debreceni erdőspuszták (Haláp) két lignosa társulásában 1981

Ötvös János—Lovas Márton Talaj-coleopterológiai összehasonlító vizsgálatok a debreceni Erdőspuszták (Haláp) két lignosa társulásában 1981. A vizsgálati terület bemutatása 1. Geomorfológiai viszonyok A debreceni Erdőspuszták a várost északról, keletről és délről félkörbe fogó homok-területen alakultak ki. Ez a homok-terület a pleisztocénban létrejött nyírségi hordalékkúp része, lényegében annak déli lejtője. Borsy és Kádár véleménye szerint a Nyírség az Északkeleti-Kárpátokból és Észak-Erdélyből lefolyó folyók hordalékkúpja, mely a pannónia rétegekre 12— 300 méter vastagságban halmozódott a pleisztocén időszakban. A hordalékfelhalmozás még az új-pleisztocénban is tartott, így a felszínen és a felszín közelében mindenütt laza, fiatal üledéket találhatunk. A későbbiekben a legnagyobb felszínformáló tényező a szél, amely az anyakőzetből és az új-pleisztocén folyóágyakból futóhomokot fújt ki. Az uralkodó északi, északkeleti szélirányoknak megfelelően jöttek létre a parabola alakú homokdombok, buckák, s a szélerózió által kialakult deflációs fenekek, laposok és szélbarázdák. A nyírségi futóhomok szemcsemérete 0,2—0,1 milliméter, a déli részeken még finomabb és aprószeműbb. Ez a kis szemcseméretű futóhomok a szél hatására könnyen mozgásba jön, s vándorlásával változatos felszín alakul ki. A legszembetűnőbb morfológiai alakzatok a homokbuckák. Ezek igen nagyméretűek is lehetnek. Nyugati száruk kevésbé fejlett, mint a keleti — ez 0,5—1,5 kilométer hosszú is lehet. Magasságuk 2—18 méter. A vizenyős laposok szélein homokbuckasorok alakultak ki. Völgyek: az észak—északnyugat—délnyugat irányú völgyek Sümeghy, illetve Borsy véleménye szerint egykori folyóvölgyek, melyek napjainkig a feltöltődés különböző fokáig jutottak el, s a későbbi felszíni mozgások darabolták fel őket. Laposok: többnyire egykori medermaradványok, vagy deflációs mélyedések ezek, melyekben a „nyírvizek" összegyűltek. 2. Klimatikus tényezők Az Erdőspuszták éghajlata a Köppen-féle beosztás szerint Cbfx. Az évi csapadék mennyisége 550—600 mm. Maximuma júniusban van. Az uralkodó szélirány északkelet és dél. A napsütéses órák száma 2021 (pallagi adatok). A januári középhőmérséklet —2,2 Celsius-fok, míg júliusban 21,0 Celsiusfok. Hogyha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a Nyíregyházán mért adatokkal, akkor megállapíthatjuk, hogy a debreceni értékek némileg kedvezőbb, melegebb klímát mutatnak. Nyíregyházán a januári középhőmérséklet —3,0 Celsius-fok, a júliusi középhőmérséklet 20,7 Celsius-fok. A napsütéses órák száma évente 1960 óra. A csapadék évi átlaga (1901—1950 között) 583 milliméter. 5