A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sümegi György: Adalékok a Debreceni Műpártoló Egyesület történetéhez

A nagyközönség — éppen ízlésszintjének állása és az újtól való idegenkedése miatt — a DME művészeinek festészetét, világát (ami ma zömében konzervatívnak tűnik) könnyebben megértette és gyorsabban be tudta fogadni, mint a kétségtelenül modernebb, sokat kísérletező, néha meglepő, váratlan dolgokat is produkáló Ady Társaságbeli művészek nem mindig problémamentes festészetét. Nagyon jól rámutatott erre a kérdésre Félegyházi László 1932. november 26-án kelt levelében, melyben megköszöni az Ady Társaság művészei sorába történt meghívását: „ha másutt nem is — de itt Debrecenben a modern művészi törekvések embereit, inkább gáncs, mint elismerés éri még ma."

20 E két egyesület szilárd pillérein nyugvó képzőművészeti sokszínűséget még számos tényező teszi árnyaltabbá. Nagyon jelentőssé váltak Debrecenben a grafikai művészetek, különösen a két világháború között. Nem fölösleges talán ennek a fejlődését, alakulását vázlatosan nyomon kísérni. A századforduló táján gyors ütemben terjednek el a sokszorosító grafikai eljárások. Ez nem kis mértékben köszönhető néhány főiskolai tanár (pl. Olgyai Viktos stb.) tevékenységének is, akik meghonosították nálunk a grafikai műfajokat és útjára indítottak sok fiatal tehetséges rajzolót. A grafikai gyűjtés újabb lendületet ad a kisgrafika fejlődésének a tízes években. 1913-ban a Szent György Céh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete kiállítást rendezett Budapesten, és megjelentette A Gyűjtő című folyóiratuk külön, ex libris számát, melyben közölték dr. Siklóssy László: Az exlibris Magyarországon és külföldön című tanulmányát, bő illusztrációs anyag kíséretében. A megújuló grafikai művészetet Debrecenben is a kisgrafika szeretete indította el útjára. Az első könyvjegyeket Nagy József középiskolai tanár megrendelésére már 1908—11 között Bakoss Tibor, Dienes János, Király Jenő és Toroczkai Oszvald készítették. A sokszorosító grafikai eljárások iránt először különösen a Művészház fennállása idején mutatkozott meg nagyobb érdeklődés a debreceni művészek részéről. A Művészház sokszorosító műhelyében mintegy 800 grafikai lapot készítettek. A debreceni gyűjtők között a grafika legkedveltebb műfaja az ex libris volt. Ex librist általában rendelésre készítettek a művészek, megfelelő dotáció ellenében. A két világháború közötti időszak a grafika reneszánszát hozza. 1932-ben megalakult Budapesten a Magyar Ex libris-gyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE), mely szervezetten fogta össze a gyűjtőket és ellátta rendelésekkel a művészeket. Debrecenben is fokozatosan kezdett polgárjogot nyerni a festészet mellett a grafikai tevékenység. A gyűjtők és grafikusok összefogása itt is megteremtette az adekvát szervezeti formát. 1935. okt. 29-én megalakult Debrecenben a grafikusok és gyűjtők köre, az Ajtósi Dürer Céh. 1935—36-ban pedig kiadták „A művészi grafika és grafikai gyűjtés" negyedévi folyóiratát Magyar Ex libris címen, Nagy József felelős szerkesztő irányításával. A grafika ügyének avatott kezű szervezője, irányítója és atyja — bérei Soó Rezső mellett — Nagy József volt, akit a Debreceni Nyári Egyetem igazgatósága már 1928-ban felkért, hogy rendezzen gyűjteményéből kiállítást az egyetemen. 1931-ben pedig előadást tartott a Debreceni Nyári Egyetem hallgatói előtt Az ex libris és gyűjtése címmel. A debreceni festők közül nagyon sokan szívesen művelték a grafika valamelyik ágát: Bakoss Tibor, Bars László, Dienes János (indulásakor), Gáborjáni Szabó Kálmán, Király Jenő, Sennyei Oláh István, Toroczkai Oszvald, Vadász Endre stb. E tárgykörbe vágó tevékenységük jelentős állomásai és eredményei a kiadott grafikai albumok. A festés mellett a vésés, nyomás, a lapok sokszorosítása is nagy jelentőségre tett szert az egyes művészek munkásságában. Egyenrangú műfajjá vált a grafika a festészettel. A létrehívott szervezet és a művészek külön grafikai kiállításokat is rendeztek. Pl. 1935. dec. 18—23-ig Nemzetközi Ex libris és Debreceni Grafikai Kiállítás volt a Déri Múzeumban, vagy 1943. nov. 28-án is nagyszabású grafikai kiállítás nyílt. 20 Egyetemi Könyvtár, Debrecen, Kézirattár. Sennyei Oláh István hagyatéka, Ms. 80/704. 566