A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sümegi György: Adalékok a Debreceni Műpártoló Egyesület történetéhez

A grafika fejlődése, térhódítása nagyon fontos része és motiválója a debreceni képzőművészeti helyzetnek. Ennek — a jelentős múlttal rendelkező hagyománynak — mai előfordulása, továbbélése is nyomon követhető, leginkább Menyhárt József grafikai tevékenységében, ami átíveli egyenes irányú fejlődésével az egész korszakot; annak ellenére, hogy a szervezeti életben, egyesületek, csoportok működésében nagy változások történtek a felszabadulás után. Az Ady Társaság és a Debreceni Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete a második világháború idején, ha nagyobb zökkenőkkel is, de fenntartotta szervezetét és átvészelte a világégés időszakát. Az ország politikai újjászületésének biztos bástyája Debrecen volt 1944 decemberétől. A művészeti — különösen a képzőművészeti — életben lassúbb a sorok rendeződése. 1945. márc. 19-én, a német megszállás évfordulóján rendezte első kiállítását Derkovits, Dési-Huber, Nagy-Balogh, Nagy István és Nemes Lampért munkáiból. 1945 augusztusában pedig a Szabad Szervezet keretein belül felállították a Vidéki Szervezetek Országos Központját, melynek feladata volt: „hogy a vidéken élő képzőművészekből alakított szervezetek útján a magyar képzőművészetet az ország egész területén megismertesse, terjessze és megszerettesse, és hogy a képzőművészeti szakosztályon belül, mint a vidéken élő képzőművészek érdekképviselete működjék. Megszervezi a főváros és vidék, valamint a vidék egymás közötti kapcsolatait, kiépíti a kölcsönös együttműködést, támogatja, irányítja és ellenőrzi a vidéki szervezetek munkáját, gondoskodik arról, hogy a vidéken élő művészek tehetségüknek megfelelően érvényesülhessenek a főváros képzőművészeti életében ... Mind a kiállításoknál, mind az előadásoknál arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb körben, elsősorban a dolgozó emberek körében terjesszük a művészetet. Az előadások a hallgatóság ismereteinek és szellemi színvonalának megfelelőek legyenek. A kiállítás anyagát is úgy kell megválasztanunk, hogy a művészi színvonal feládozása nélkül közel juthassunk a közönséghez."

21 Az egyszerű emberek minél nagyobb csoportjaihoz akarták közelebb vinni, életszerűbbé tenni a művészeteket. A megfogalmazott demokratikus elvek és célkitűzések — igaz, hogy központi irányítás mellett születtek, mégis a vidéken élő tehetséges művészek felkarolását szorgalmazták a képzőművészet decentralizálásával párhuzamosan. A felszabadulás után — amint látjuk — demokratikusan, sokkal szélesebb alapokra építve, összefogottabban és központi irányítás mellett indul meg a művészeti élet újjászervezése — mint ahogy az ellenforradalmi rendszer idején volt. A 40-es évek második felében elengedhetetlenül szükséges, hogy egy központi szerv irányítsa és koordinálja a vidéki képzőművészek tevékenységét. Azért, hogy minél szorosabb kapcsolatokat teremthessenek az összes szervezeti csoportok, a főváros és vidék között az egységesítés érdekében. 1947-től központi folyóiratot is adnak ki, Szabad Művészet címen. A vidéki szervezet országos központja vezetésével — a Debrecenből Budapestre költözött, Debrecen képzőművészeti életét (a Művészház és a DME élén) évtizedekig szervező — Toroczkai Oszvaldot bízták meg. Lassan Debrecenben is megindul a szervezeti élet. 1946. márc. 31-én —• Toroczkai jelenlétében — megalakult a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete (a továbbiakban: MKSZSZ) Debreceni Csoportja, melynek vezetője Menyhárt József lett. A debreceni művészek legjava hamarosan belépett ugyan e csoportba, de nem ment egyik napról a másikra az egységesülés. 1946. jún. 25.-én, a debreceni csoport tagértekezletén, a már egy csoportba tartozó, de néhány kérdésben eltérő felfogású két szembenálló pólus csapott össze: Dienes János és Sennyei Oláh István személyébén. Kettőjük vitája — személyes problémákon túl — általánosabb és lényegi kérdéseket is fölvet, A mélyben még a DME és az Ady Társaság ellentéte is meghúzódik. Elég lassan adják föl állásaikat. Csak 1947. május 9-én határozzák el a MKSZSZ Debreceni Csoportjának tagértekez21 Általános irányelvek a Vidéki Szervezetek Országos Központjának működésére (Bp. 1945) 3. 567