A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Történelem - Ács Zoltán: Szabolcs megye nem magyar etnikumai a XVIII. században
gyekbe és a szabadalmazott kerületekbe, a hajdúvárosokba, a Jászságba és a Kunságba. Veress Miklós számításai szerint Szabolcs megye lélekszáma a 17—• 18. század fordulóján 37—38 000 fő körül mozgott. 17 1702—1720 között a megye felmérése szerint a szomszédos megyékbe szökött: 18 Zemplén megye 29 helységébe 187 családfő Zemplén megye 21 helységébe 170 családfő Borsod megye 17 helységébe 43 családfő Jászság és Kunság 8 helységébe 252 családfő A hajdúvárosokba 118 családfő Ebből a kimutatásból hiányzik Bihar megye, ahová ebben a két évtizedben a legtöbben szöktek. Veress számításai szerint 1698—1718 között 431 családfő szökött át a szomszédos Biharba, 1724—1735 között pedig 275. iö Ugyancsak hiányzik a szomszédos Szatmár megyéről készített kimutatás, ahová 1724—1735 között 214 családfő szökött. 20 Veress számításai szerint Szabolcs megyét az 1696— 1735 között eltelt négy évtizedben több mint 3,5 ezer jobbágycsalád hagyta el. 21 A szökés mértékére vonatkozóan adataink vannak még a megyéből a szomszédos hajdúvárosokba történt elvándorlásról 1736—38 között, továbbá az 1738—41-es évek összesítése a szomszédos megyébe költözöttekről. A hajdúvárosokba való szökés mértéke a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat, mert az említett 3 év alatt mindössze 27 család települt át. 22 Az 1738—41-es kimutatás nemcsak a családfők nevét közli, hanem a velük együtt elszökött testvérek és fiúk számát is. Mivel köztudott, hogy a nőket és a kiskorú gyermekeket nem tartották számon, ezért reálisnak tűnik ebben az esetben is a szokásos 5 főt számlálni egy családra nézve. A megye 4 járását feltüntető irat szerint az említett időszakban a következőképpen alakult a szökések száma : 23 Nádudvari járás 101 családfő Dadái járás 173 családfő Nyírbátori járás 234 családfő Kisvárdai járás 136 családfő összesen: 644 családfő Csupán jelezni kívánjuk, hogy a szökések jelentős része ebben az időszakban ismét a hajdúvárosokba irányult. Téglásról pl. 10, Újvárosról 16, Eszlárról 20, Gégényről 11 család költözött Debrecenbe, ill. a hajdúvárosokba. Feltűnő, hogy a kamara által 1728-ban betelepíteni kezdett Rakamazról 1738—41 között 50 német család szökött el, közülük 21 ismeretlen helyre, 10 Egerbe, 3 a szomszédos Szatmár megye németek által megült helységeibe, l-l a Dunántúlra és viszsza Németországba, míg egy család Debrecenbe. 24 A közel fél évszázadot felölelő korszak jobbágy szökéseiről megközelítő képet akkor kapunk, ha az összeírásban foglalt családfők számát megszorozzuk öttel. Az összeírásokon alapuló számítások alapján ezek szerint a 18. század első négy évtizedében több mint 4 ezer család, azaz 20 ezer ember hagyta el a megyét. Ha a Veress által közölt századfordulói megyei összlélekszámból levonjuk 17 Veress Miklós: Szabolcs megye népességi viszonyai a 18. században. In.: Történeti statisztikai Évkönyv 1961—62. (Bp. 1962). 18 Szökött jobbágyok összeírása 1702—1720. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár (SzSzmL) IV/A/1. Acta Fase. 21. No. 109. 19 Veress, i. m. 182. 20 Uo. 184. 21 Uo. 22 A hajdúvárosokba szökött jobbágyok összeírása. SzSzmL. IV/A/1. Acta Fase. 40. No. 374—378. 1741. 24 Uo. No. 375. 415
