A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Ács Zoltán: Szabolcs megye nem magyar etnikumai a XVIII. században

gyekbe és a szabadalmazott kerületekbe, a hajdúvárosokba, a Jászságba és a Kunságba. Veress Miklós számításai szerint Szabolcs megye lélekszáma a 17—• 18. század fordulóján 37—38 000 fő körül mozgott. 17 1702—1720 között a megye felmérése szerint a szomszédos megyékbe szö­kött: 18 Zemplén megye 29 helységébe 187 családfő Zemplén megye 21 helységébe 170 családfő Borsod megye 17 helységébe 43 családfő Jászság és Kunság 8 helységébe 252 családfő A hajdúvárosokba 118 családfő Ebből a kimutatásból hiányzik Bihar megye, ahová ebben a két évtizedben a legtöbben szöktek. Veress számításai szerint 1698—1718 között 431 családfő szökött át a szomszédos Biharba, 1724—1735 között pedig 275. iö Ugyancsak hiány­zik a szomszédos Szatmár megyéről készített kimutatás, ahová 1724—1735 kö­zött 214 családfő szökött. 20 Veress számításai szerint Szabolcs megyét az 1696— 1735 között eltelt négy évtizedben több mint 3,5 ezer jobbágycsalád hagyta el. 21 A szökés mértékére vonatkozóan adataink vannak még a megyéből a szomszédos hajdúvárosokba történt elvándorlásról 1736—38 között, továbbá az 1738—41-es évek összesítése a szomszédos megyébe költözöttekről. A hajdúvárosokba való szökés mértéke a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat, mert az említett 3 év alatt mindössze 27 család települt át. 22 Az 1738—41-es kimutatás nemcsak a családfők nevét közli, hanem a velük együtt elszökött testvérek és fiúk számát is. Mivel köztudott, hogy a nőket és a kiskorú gyermekeket nem tartották számon, ezért reálisnak tűnik ebben az esetben is a szokásos 5 főt számlálni egy családra nézve. A megye 4 járását fel­tüntető irat szerint az említett időszakban a következőképpen alakult a szökések száma : 23 Nádudvari járás 101 családfő Dadái járás 173 családfő Nyírbátori járás 234 családfő Kisvárdai járás 136 családfő összesen: 644 családfő Csupán jelezni kívánjuk, hogy a szökések jelentős része ebben az időszak­ban ismét a hajdúvárosokba irányult. Téglásról pl. 10, Újvárosról 16, Eszlárról 20, Gégényről 11 család költözött Debrecenbe, ill. a hajdúvárosokba. Feltűnő, hogy a kamara által 1728-ban betelepíteni kezdett Rakamazról 1738—41 között 50 német család szökött el, közülük 21 ismeretlen helyre, 10 Egerbe, 3 a szomszé­dos Szatmár megye németek által megült helységeibe, l-l a Dunántúlra és visz­sza Németországba, míg egy család Debrecenbe. 24 A közel fél évszázadot felölelő korszak jobbágy szökéseiről megközelítő ké­pet akkor kapunk, ha az összeírásban foglalt családfők számát megszorozzuk öttel. Az összeírásokon alapuló számítások alapján ezek szerint a 18. század első négy évtizedében több mint 4 ezer család, azaz 20 ezer ember hagyta el a me­gyét. Ha a Veress által közölt századfordulói megyei összlélekszámból levonjuk 17 Veress Miklós: Szabolcs megye népességi viszonyai a 18. században. In.: Történeti statisztikai Évkönyv 1961—62. (Bp. 1962). 18 Szökött jobbágyok összeírása 1702—1720. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár (SzSzmL) IV/A/1. Acta Fase. 21. No. 109. 19 Veress, i. m. 182. 20 Uo. 184. 21 Uo. 22 A hajdúvárosokba szökött jobbágyok összeírása. SzSzmL. IV/A/1. Acta Fase. 40. No. 374—378. 1741. 24 Uo. No. 375. 415

Next

/
Oldalképek
Tartalom